Szerbiában évtizedek óta téma a fiatalok kivándorlása, azonban egyre gyakrabban azok is elhagyják az országot, akiknek van itt munkájuk és családjuk.

Szakértők szerint az elvándorlás mértéke tekintetében még mindig a kilencvenes évek vezeti a sort, azonban megváltozott a kivándorlók életkora és iskolai végzettsége.

Milijana Barjaktarević blogger egy azok közül, akik nem fiatalon döntötték el, hogy külföldön keresnek jobb megélhetést családjuknak. Azt mondja, nem volt könnyű meghozni a döntést, mivel a szakmájában dolgozik és a családja Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) van.

„Szeretem az országom, s szeretném, ha szépen élhetnék itt, és ha a gyerekeim is jól élhetnének itt, de jelenleg nem látom, hogy meg tudok nekik adni egy nyaralást vagy telelést, se mindazt, amit szerintem minden család megérdemel. Arra se vagyok képes, hogy Szerbiában, ahol élek, körbenézzek és meglássam az összes szépséget. Ez az, ami elszomorított. Egyetlen átlagos jövedelmű család sem tud méltóságteljesen élni, s ez nekem nagyon fáj. Sajnálom, hogy el kell mennem innen” – mondja Milijana Barjaktarević.

Kivándorlása okait Facebook-profilján tette közzé, s szavait a szerb miniszterelnöknek intézte. A levél nagy visszhangra talált, sokan azonosultak tartalmával. Egyesek azonban bosszankodtak miatta.

Barjaktarević hangsúlyozza, nem tagja egyik pártnak sem, s senki nem áll a szavai mögött, csak ő maga.

„Megírtam a szöveget, ahogy mindenki más is. Természetesen nem is feltételeztem, hogy mi lesz a sorsa a szövegnek. Teljesen őszinte voltam, sírtam, amíg a levelet fogalmaztam, s akkor is, amikor elképzeltem, hogy a miniszterelnök elolvassa és válaszol rá. Számomra már csak az a fontos, hogy a gyermekeim jól éljenek, hogy megélhessenek a munkájukból, hogy ne kelljen politikailag elkötelezettnek lenniük, s ne kelljen senkit sem szolgálniuk, hogy betevő falathoz jussanak” – meséli Milijana.

A kivándorlás okai, legyen szó Szerbiáról, vagy másik országról, nagyjából megegyeznek, mondják a demográfusok.

„Minden esetben közrejátszanak politikai okok, a bizonytalanság és a kilátástalanság. Másfelől pedig ott vannak a gazdasági okok, hiszen mindenki jobb körülmények között akar élni. Ez az iskolázott és a kevésbé iskolázott emberekre egyaránt vonatkozik, akik küzdenek saját egzisztenciájuk megteremtéséért” – mondta Jelena Predojević Despić, a Társadalomtudományi Imtézet munkatársa.

A migráció elkerülhetetlen globális jelenség, s pozitívan is ki lehet használni.

„Nem kell a kivándorlásra, különösen nálunk, katasztrofális jelenségként tekinteni. Meg kell találni a módját annak, hogy ezek az emberek a távolból működjenek közre, vagy meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy visszatérjenek és együtt dolgozzanak a hazai vállalatokkal, szakértőkkel” – véli Jelena Predojević Despić.

Míg a Szerbiából Ausztriába kivándorlóknak mindössze négy százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, az Egyesült Államokba, Kanadába és Nagy-Britanniába a magasan szakképzettek mennek. Ezekben az országokban él minden harmadik magiszteri diplomával és minden második doktorátussal rendelkező szerbiai származású ember. (B92)