Tükör
Phenjan lehűti a reményeket
Betűméret:             

A fellélegzés rövid ideig tartott, a legújabb észak-koreai teszt egy közepes hatótávolságú rakétával, amely kedden Japán felett is elrepült, kemény csapást mért a reményekre, hogy az enyhülés ideje következik el a térségben - írta elemzésében a dpa hírügynökség.

Az elemzés szerint az újabb rakétakísérlet Donald Trump amerikai elnök arculcsapása is. Trump néhány nappal ezelőtt még magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető "kezd irányunkban tiszteletet mutatni". Rex Tillerson amerikai külügyminiszter elismerően arról beszélt, hogy Észak-Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az interkontinentális rakétával végrehajtott teszt miatt elrendelt szankciók óta "nem követett el további provokációkat".

Kína úgy látja, hogy "kritikus pontra" jutottak az Észak-Korea körüli konfliktusban. A "nyomás, a szankciók, a fenyegetés" nem segítette elő a probléma megoldását - mondta a pekingi külügyminisztérium szóvivője -, csak a tárgyalóasztalhoz való visszatérés enyhíthet a helyzeten.

Az újabb, keddi kísérlet előtt Washington és Phenjan egymást múlta felül fenyegető kijelentésekben. Trump "tűzzel és haraggal" fenyegette meg a phenjani kommunista vezetést. Kim Dzsong Un azzal vágott vissza, hogy rakétákat lő ki az Egyesült Államok számára stratégiailag fontos csendes-óceáni Guam sziget körüli vizekre.

A hírügynökség szerint úgy tűnik, hogy Kim Dzsong Un hosszú erőpróbára rendezkedik be Trumppal. Szakértők szerint a legújabb rakétakísérlet időpontját tudatosan választották meg. "Az észak-koreai rezsim jól tudja, hogy egy felgyorsított rakétateszt-programmal maximális hatást ér el" - írja Paul Burton, az IHS Jane's információs szolgálat igazgatója. A Hvaszong-12 típusú rakétával végzett kísérlettel a szándék nyilvánvalóan az volt, hogy "Washington és szövetségesei részéről még több tiszteletet csikarjanak ki, anélkül, hogy túlságosan provokálnának".

A dél-koreai vezérkar tudtul adta, hogy Észak-Korea az ENSZ tilalmai ellenére az idén már 13 kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétákkal, ideszámítva a két interkontinentális rakétával júliusban végrehajtott kísérletet. A hét végén Észak-Korea három rövid hatótávolságú rakétával végzett el tesztet, amire az Egyesült Államok és Dél-Korea még viszonylag nyugodtan reagált.

Szakértők szerint most Észak-Korea a legújabb teszttel két dolgot akar jelezni: az ország nem adja be a derekát az atom- és rakétaprogramja körül kialakult konfliktusban, s hogy rakétáival bármikor képes elérni Guamot.

A kedden felbocsátott rakéta dél-koreai információk szerint 2700 kilométert tett meg, mielőtt a Csendes-óceánba csapódott. Phenjan és Guam között a távolság körülbelül háromezer kilométer.

Koda Jodzsi volt japán altengernagy úgy véli, hogy Kim provokálni akarta az Egyesült Államokat, de Phenjan mégsem akarja túlságosan kiélezni a Trumppal folyó vitát. Amennyiben a rakéta Guam közelében csapódott volna az óceánba, a reagálás igencsak "heves" lett volna - mondta a Kyodo hírügynökségnek.

A japán kormány az ország biztonságát ért "példa nélkül állóan komoly és súlyos fenyegetésről" beszélt. Észak-koreai ballisztikus rakéta először repült japán terület fölött.

1998-ban Észak-Korea műholdhordozó rakétát bocsátott fel, amelyből részek szintén elrepültek Japán felett. Ez késztette Japánt arra - írja a dpa -, hogy felderítő műholdakat gyártson, s ezekből már többet el is helyezett az űrben. 2009-ben szintén elsüvített egy rakéta Japán felett, de Észak-Korea ismét azt állította, hogy űrrakétáról volt szó.

A mostani rakétakísérlet valószínűleg megerősíti Abe Sindzó japán miniszterelnököt célkitűzéseiben. A kormányfő már régóta meg akarja változtatni Japán háború utáni alkotmányát, hogy jogilag is legitimálja az ország "önvédelmi erőit". A kormány az elmúlt hónapokban arról is tárgyalt, hogy evakuálják a japánokat Dél-Koreából. Abe bírálói pánikkeltésről beszélnek, mondván: a miniszterelnök félelmet akar gerjeszteni a lakosságban politikai céljainak keresztülvitele érdekében. (MTI/dpa)

Szárazra vetve - illusztráció
2026. AUGUSZTUS 1.
[ 10:27 ]
Sulyok Tamás videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő naptól – azaz mától – megszünteti az államfői megbízatását. Az Országgyűlésnek mostantól 30 napja van új államfőt választani. Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár, korábbi politikus hét...
2026. JÚLIUS 20.
[ 12:40 ]
Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, noha annak egyik rendelkezése közvetlenül az ő államfői megbízatását szünteti meg. A módosítás még aznap megjelent a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében Sulyok Tamás mandátuma július 20-án nulla órakor...
2026. JÚLIUS 18.
[ 20:47 ]
Magyarországon az egyik túlhatalmat felváltotta egy másik. Magyar Péter kormánya éppolyan sietősen írja át az alkotmányt, mint az elődje, és egyelőre úgy tűnik, hogy az új miniszterelnök számára fontosabb a múlt eltörlése, mint a jövő építése. A kormány lépéseit ugyan támogatja a társadalom vérszomjas...
2026. JÚLIUS 18.
[ 12:44 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó