A szerbiai nemzeti tanácsok rendszerét méltatta, és óva intett a vajdasági autonómia csorbításától Tabajdi Csaba európai parlamenti (EP-) képviselő, az EP kisebbségügyi munkacsoportjának társelnöke, a munkacsoport csütörtöki strasbourgi ülésén elhangzott előadásában.

A szocialista képviselő úgy vélekedett: az uniós tagállamok számára is példaértékű a Szerbiában a nemzeti kisebbségek számára kialakított személyi elvű autonómiamodell, ám az autonómiával járó jogok csak akkor gyakorolhatók, ha a belgrádi központi kormányzat biztosítja az ehhez szükséges, alkotmányban garantált anyagi forrásokat, kiküszöböli a kisebbségi jogok gyakorlását nehezítő jogszabályi ellentmondásokat, és a leghatározottabban fellép az etnikai indíttatású bűncselekményekkel szemben.
"Szerbia csak úgy szavatolhatja a koszovói szerb kisebbség védelmét, ha példát mutatva tiszteletben tartja Vajdaság autonómiáját és a Szerbiában élő kisebbségek, köztük a magyar közösség jogait" - hangsúlyozta Tabajdi az ülésen, amelyen részt vett Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke, Várkonyi Zsolt, a vajdasági magyar nemzeti tanács hivatalvezetője, továbbá Dragan Marcel, a tartomány román nemzeti tanácsának főtitkára és Ana Tomanova Makanová, a vajdasági szlovák nemzeti tanács elnöke.
Az MSZP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti tanács garantálja a vajdasági magyarok anyanyelvhasználatának jogát, valamint az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és a kulturális élethez kapcsolódó jogok gyakorlását. A Vajdaság regionális autonómiája, amennyiben nem sértik azt meg a központi kormány részéről, a tartomány gazdasági fejlődése számára ideális kereteket biztosít, és Szerbia gazdasági motorja is lehet - mondta.
"Ezért veszélyesek a szerb kormánypártok által tett, a vajdasági autonómia csorbítására irányuló kezdeményezések" - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra: a vajdasági autonómia kiterjesztése semmiképpen sem veszélyeztetné Szerbia területi egységét, hiszen a helyi lakosság 80 százaléka szerb ajkú.
Tabajdi Csaba kiemelte, hogy Magyarország - a szerbiai magyar nemzeti közösség helyzetére, a közös történelmi hagyományokra, a földrajzi közelségre és a magyar-szerb gazdasági kapcsolatokra figyelemmel - a szerb uniós csatlakozás legelkötelezettebb híve. Az MSZP-s EP-képviselő fontos előrelépésnek nevezte, hogy Áder János magyar, illetve Tomislav Nikolic szerb elnök megállapodott abban, közösen hajtanak fejet az 1942-es "hideg napok", illetve az 1944-45-ös magyarellenes bácskai megtorlások áldozatainak emléke előtt. (MTI)