Jó hangulatú irodalmi és politikai vitaestet tartott a Napló Kör kedden este Zentán, a helyi Mojo Clubban, ahol Bódis Gábor, Danyi Zoltán, dr. Gerold László, Pressburger Csaba és Végel László beszéltek az egybegyűlteknek a Napló Körről, valamint több fontos közéleti témáról.

Az est kezdetén Bódis Gábor az egykori Napló, valamint a mostani rendezvénynek helyet adó Zenta kapcsolatáról beszélt, kiemelve, a környéken talán sehol nem örvendett akkora népszerűségnek a lap, mint a Tisza-parti községben. Hangsúlyozta, a Napló Kör olyan szabadelvű asztaltársaság, amelyben nincsenek különösebb, előre lefektetett szabályok, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy állásfoglalásaik eljussanak a közvéleményhez, még akkor is, ha ez néhány médium esetében olykor komoly akadályokba ütközik. A körnek jelenleg tíz tagja van, a Zentán megjelentek mellett Balázs Attila, Németh Árpád, Radics Viktória, Szerencsés Zsuzsanna és Tolnai Ottó.

A program folytatásában előbb Végel László és Danyi Zoltán olvastak fel műveikből, majd az ezt követő beszélgetés során, amelybe a közönség soraiban helyet foglaló személyek is bekapcsolódtak, egyéb témák mellett szóba került a központ és a régió kérdése, a Tisza vidékének háttérbe szorulása, valamint a vajdasági magyar kultúrpolitika és a tájékoztatás helyzete is.

A vajdasági magyarság politikai életét ma szinte kizárólag szabadkai illetőségű személyek irányítják, hangsúlyozta Pressburger Csaba, majd feltette a kérdést: Hol maradnak a Tisza mentiek? Dr. Gerold László a központ és a régió, a központ és a vidék kérdésköréről beszélt, kiemelve a kultúra és a politika összefonódásának problémakörét is. Mint mondta, az a jelenség, miszerint a hatalom mindenütt kizárólag a saját érdekeit tartja szem előtt, a kultúrában is lecsapódik. Ahogyan fogalmazott, ma a pénzek kézi irányítású elosztásával kell szembesülnünk, amelynek során az egyéni szempontok a meghatározóak, valamint a Vajdasági Magyar Szövetséghez, illetve a Magyar Nemzeti Tanácshoz való kötődés, illetve nem kötődés, aminek következtében szerinte nagyon sok minden elveszik, tönkremegy. Kiemelte, az elmúlt időszakban Szabadkához képest Zenta is igencsak háttérbe szorult, persze nem annyira, mint Újvidék, Zombor vagy Nagybecskerek, és ez provincializmushoz vezetett, mondta, aminek szerinte rendkívül sokféle negatív következménye van. Kifejtette, régiónk még mindig vidékként jelenik meg Magyarországgal szemben, ahol – ahogyan fogalmazott – nem tudják befogadni a vajdasági magyarság másságát, ugyanúgy, ahogy Szabadkán sem tudják a többi város lakosságának másságát.

Bódis Gábor történelmi bevezetője után kitért annak kérdésére, mi lehet az oka annak, hogy a vajdasági magyar pártok a Vajdasági Magyar Szövetségtől kizárólag jobbra helyezkednek el, balra egyáltalán nem. A tájékoztatás helyzetével kapcsolatban leszögezte, ami ma zajlik a médiában, az – ahogyan fogalmazott – a legsötétebb sztálinizmust idézi, a mind erőteljesebben megjelenő szolgalelkűséget pedig egyenesen röhejesnek nevezte.

Végel László kitért a Szabadka és Újvidék közötti – szerinte – mesterséges ellentétre, amelynek kapcsán kifejtette, térségünk esetében kétféle centralizmusról beszélhetünk, majd hozzátette, azt, hogy egy adott régiónak mi a gazdasági, közigazgatási, politikai központja, nem a kisebbségek döntik el. Mi az igazi magyar program? – tette fel a kérdést Vajdaság vonatkozásában, leszögezve, nem arra céloz, amit a magyar kormány támogat, hanem arra, ami a vajdasági magyarság jövőjét biztosító elképzelésként jelenik meg a közéletben. Mint mondta, legfontosabb célnak jelen pillanatban a Tisza vidékének gazdasági fellendítését látja, ugyanis – ahogyan fogalmazott – ha ez nem történik meg, akkor előbb-utóbb ez a térség is kiürül majd.

Van-e, tapasztalható-e ilyen irányú törekvés a politikum részéről? – tette fel a kérdést Pressburger Csaba az egybegyűlteknek, akik egyetértettek abban, hogy nem igazán tapasztalnak ilyen irányú törekvéseket.

Az est ezután kötetlen, helyenként nosztalgiázásba átcsapó beszélgetéssel folytatódott, amelynek során az egybegyűltek egyetértettek abban, hogy óriási szükség van az ilyen típusú értelmiségi eszmecserékre, éppen ezért kilátásba helyezték egy újabb hasonló jellegű zentai vitaest megszervezését is.

mi.