A kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztásáról szóló törvénymódosítást követően a kisebbségi önkormányzatok hatáskörei kerülnek a szerb parlament napirendjére - hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője kedden Belgrádban.

A politikus azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a szerb parlament kedden folytatta a törvénymódosítás vitáját.

A módosításra azért van szükség, mert januárban alkotmányellenesnek nyilvánították az említett törvény néhány pontját.

A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy az alkotmánybíróság három évig tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény két törvényszakaszát teljes egészében, további nyolc szakaszát pedig részben hatályon kívül helyezte.

Pásztor Bálint az MTI-nek megismételte azt az álláspontját, miszerint megengedhetetlen, hogy a bírói testület megnyirbálta a törvényt. Hozzátette azonban: a bírák kimondták azt is, hogy számos hatáskör visszaállítható, ha a kérdéses pontokat átfogalmazzák. A feladat elvégzésére hamarosan munkacsoportot állítanak fel.

Emlékeztetett arra is, hogy az alkotmánybíróság döntése a nemzeti tanácsokról szóló törvény 139 szakaszából mindössze tízet érint, ami azt jelenti, hogy a taláros testület nem kérdőjelezte meg a nemzeti tanácsok létjogosultságát és a hatáskörök túlnyomó többségét.

A hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek.

A magyar Külügyminisztérium a januári döntést követően aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, hangsúlyozva, hogy az visszalépést jelenthet a kisebbségi önkormányzás eredményeit illetően. A minisztérium akkor különösen sajnálatosnak nevezte azt, hogy az alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel.

Ahhoz azonban, hogy a hatáskörökről lehessen tárgyalni, előbb biztosítani kellett azt, hogy az októberi nemzeti tanácsi választások már egy új szabályozás szerint folyjanak le, így a mostani módosítások erre vonatkoznak – magyarázta a vajdasági magyar politikus. Egyebek mellett a korábbiakkal ellentétben a nemzeti tanácsok esetében is lehetőség lesz rendkívüli választások kiírására, módosítják a névjegyzékbe vételre vonatkozó szabályozást, és azt is, hogy ezentúl a Köztársasági Választási Bizottság bonyolítja le a voksolást ugyanúgy, ahogyan a parlamenti választások esetében. (MTI)