A szerbiai kormány még mindig lavíroz a nemzeti kisebbségeknek a szerbiai politikai rendszerbe való integrálása és az elszerbesítésük között, figyelmeztet a Civiltársadalom-fejlesztési Központ (CRCD). Meglátásuk szerint e tekintetben különösen láthatóvá válik a kormányzó párt skizofrén jellege, az ugyanis azokból az egykori radikális ultrasovinisztákból állt össze, akik megadták magukat az európai integráció elkerülhetetlenségének.

„Szabadkán Ilija Maravić, a városi képviselő-testület haladópárti (SNS) elnöke bejelentette, hogy a városban egy Brana Crnčevićről elnevezett kulturális központot hoznak létre, s egyúttal megszüntetik a Danilo Kiš Alapítványt. A Szerb Haladó Párttal koalícióban levő Vajdasági Magyar Szövetség városi szervezete ugyanakkor ellenzi ezt a lépést.

Brana Crnčević a kilencvenes évek háborús politikájának egyik vezető képviselője volt. Danilo Kiš nem csak a multikulturalizmusnak, hanem Szerbia európai jellegének is a szimbóluma.

Ugyanakkor Óbecse községben – ahol szintén az SNS és a VMSZ alkotja a hatalmi többséget – most először történt meg, hogy a legmagasabb rangú tisztségviselők között nincs magyar, holott a község lakosságának felét a magyarok alkotják.

A szerbiai esélyegyenlőségi biztos eljárást indított a szülök egy csoportjának panasza nyomán, akik azt szeretnék, ha gyerekeik román nyelvet is tanulnának az iskolában. Az eljárásban megállapítást nyert, hogy a galambóci (Golubac) Branko Radičević Általános Iskola nem végzett felmérést a diákok között arról, szeretnék-e, hogy a román nyelv választható tárgy legyen a tanintézményben.

A két legnépesebb szerbiai nemzeti kisebbségnek, a magyaroknak és a bosnyákoknak van képviselete a szerbiai kormányban. Ez azonban nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy megfélemlítés vagy a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása révén a furkósbot és sárgarépa politikáját alkalmazza.

És számos nemzeti kisebbség járt így. A kisebb lélekszámú nemzeti kisebbségeket nem félemlítik meg, hanem korrumpálják őket a nemzeti tanácsoknak odaítélt pénzeken és kédermegoldásokon keresztül.

A 2014 októberében megtartott nemzeti kisebbségi választások részletes elemzése során kitűnt a szerbiai kormány kisebbségpolitikájának minden ambivalenciája.

A CRCD aktivitásai keretében a jövőben is támogatja majd a szerbiai kormányt abban a tevékenységében, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének követelésit teljesítve nyomon kövesse a kisebbségi jogok tiszteletben tartását.

Ennek részeként a CRCD megállapítja, hogy a fent említett példák aggodalomra adnak okot, ezért fel kell hívni rájuk a nyilvánosság figyelmét” – áll a Civiltársadalom-fejlesztési Központ közleményében.