Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezett ma a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a szabadkai Jadran színpadon a Verbunk című alkalmi műsorral. Az ünnepségen köszöntő beszédet mondott Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere és Pásztor István, a VMSZ és a tartományi képviselőház elnöke.

Pásztor István sötét helyzetképet festett a vajdasági magyarság mindennapos gondjairól, de a problémafeltárás mellett a megoldáskeresés fontosságát is hangsúlyozta ünnepi beszédében.

A pártelnök beszédében rámutatott arra, hogy az 1848-as forradalomban az átalakításról, a régi és új csatájáról volt szó, arról, hogy a modernizáció, a felzárkózás feltartóztathatatlan ugyan, de a tradíciót el nem törölheti. Majd Mészöly Miklós szavait idézte: „Minden bukás újabb tanulság, s a hanyag emlékezetre nincs mentség.” „Minden bukás tanulság a túlélők számára, az elkövetkező generációk számára. Tanulság, amely a felkészülést segíti, hogy beteljesülhessen az, amiért az életüket adták. Petőfi nem volt biztos abban, hogy győzni fognak, de nem merült fel benne, hogy nem, mert tudta, hogy a bukás is az utódokra hagyott hatalmas örökség” – fogalmazott Pásztor István. „Azt kell látnunk ma, hogy ezeket a csatákat örökre megnyerni nem lehet, csak küzdeni lehet, hogy megfeleljünk Petőfi és társai nagyszerű ideájának.”

Pásztor István szavai szerint „messze vagyunk attól, hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vegyen, de legyünk őszinték, ehhez az eszméhez nem is fogunk egészen közel kerülni”, de ennek ellenére következetesen ezt valljuk. A politikus szerint biztos, hogy az egyetemes magyar nemzet soha nem állt közelebb ennek az eszménynek a megvalósításához, mint 1848-ban.

Pásztor István szerint ma Petőfinek azt válaszolhatnánk mi, „késő örökösök”, változtatni csak akkor tudunk, ha megértjük a helyzetünket, viszont a jobbítás, a javítás nem tőlünk, nem csak tőlünk függ, ugyanis számos problémával kell szembesülnünk, amilyenek a nyílni nem akaró munkahelyek, a lemorzsolódás, a magyarországi diplomázásban gondolkodó egyetemisták, a csak hétvégére hazatérő családfők. Meglátása szerint, ha elfogadjuk azt, hogy a magyar útlevél fogja kiüríteni Vajdaságot, mindenképpen hozzá kell tennünk: nem csak a magyarok mennek, hanem sokan mások is, a nemzet közjogi egységesítése pedig a választás szabadságát adta meg a vajdasági magyarok mindegyikének. Leszögezte: tartós értékválságban élünk, az eltitkolt gazdasági csőd nem tűnt el, csak átalakult, a társadalom válsága minden eddiginél mélyebb. „A remény mondatai, amelyek e válság megoldását jelentették volna, délibábként viselkednek, magunkra hagyva bennünket. Vádolni mindenkit lehet, elmondani, hogy Európának ebben a zugában nincs jövő, de mindennek nincs jelentősége, ha nem hordozza, nem villantja fel a megoldást” – mondta Pásztor.

Az együttműködés szívós akarása, jelenlétünk, értékrendünk elfogadtatása, a napi munka, az emlékezés és emlékeztetés – egyebek mellett ezeket határozta meg feladatokként Pásztor István, aki szerint a VMSZ legfontosabb feladata a folyamatos munka, ami nem más, mint az érdekeink érvényre juttatása. Hangsúlyozta továbbá, hogy a leginkább húsbavágó területek – a vajdasági magyar kis- és középvállalkozóknak nyújtandó segítség, a behozatali lehetőségek megteremtése, a tanyagondnoki szolgálat létrehozása – kapcsán az elmúlt időszakban számos tárgyalást folytattak az anyaország közreműködésével, s Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyeztetve, mintegy 100 szakértő bevonásával, a fejlesztési stratégiák cselekvési tervek szintjén papírra kerültek, továbbá több mint 40 olyan vajdasági vállalkozóval tárgyaltak, akik készek befektetéseikkel munkahelyeket és beszállítási lehetőségeket létrehozni. „Az ország helyzetén mi magunk nem változtathatunk, de nincs jogunk lemondani arról, hogy sorsunkon megpróbáljunk változtatni” – hangoztatta Pásztor István.

A Vajdasági Magyar Szövetség meghívására Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere is részt vesz a március 15-i vajdasági központi ünnepségen. „A magyar nemzet 1848. Március 15-én nemcsak a függetlenségért, önálló nemzetként való létezésért, hanem a magyarok összetartozásáért is síkra szállt” – emelte ki a miniszter. Hozzátette: A magyar kormány a nemzeti eszmét megtartva alkotja újra Magyarországot, kiáll a nemzeti függetlenség és a magyar emberek érdekei mellett. „Bizonyítottuk, hogy az önálló, az önrendelkezés jogára építő politika nem kudarcos, hanem ellenkezőleg: Magyarország és a magyarság sikeréhez vezető egyetlen út” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály kiemelte, hogy az ország érdekében teljes gazdaságpolitikai fordulatot hajtottak végre, újjászervezték a közigazgatást és nem utolsósorban jogi értelemben is létező köteléket teremtettek a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. „Azzal, hogy ezt megtettük, Magyarország olyan hazává vált, amely nemcsak szavakban hirdeti az összetartozást, hanem tud és akar segíteni a határain túl élőkön is” – mondta a miniszter, kitérve a Pásztor Istvánnal folytatott megbeszélésekre is, amelyek során a gazdasági együttműködés lehetőségeiről esett szó.

Mindezen lépésekkel megkezdődött a magyar nemzet egy új korszaka, amelyet az elmúlt évek közös erőfeszítéseivel teremtettünk meg – jelentette ki Varga Mihály. „Az, hogy milyen lesz ez az új korszak, tőlünk függ” – hangsúlyozta Magyarország nemzetgazdasági minisztere Szabadkán.

Basity Gréta, Rizsányi Attila