A vagyon-visszaszármaztatási ügynökség Újvidéken mostanáig 246 üzleti felhasználású épületet, üzlethelyiséget és lakást juttatott vissza a korábbi tulajdonosnak vagy az örökösöknek, ugyanakkor a szerb állam 3655 ilyen ingatlant származtatott vissza.

Pancsován 85, Szabadkán 60, Nagybecskereken 46, Zomborban 42, Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) 24, Szenttamáson 16, Nagykikindán tíz, Zentán kilenc, Magyarkanizsán pedig nyolc érintett kapta vissza eddig ilyen jellegű vagyonát. Emellett Versecen, Kulán és Adán hét-hét, Sidben öt, Petrőcön (Bački Petrovac), Apatinban, Zsablyán, Inđijában, Antalfalván (Kovačica) és Péterváradon három-három elkobzott objektum került vissza eredeti tulajdonosához. A legkevesebb objektumot Alibunáron (kettő) és Karlócán (egy) szolgáltattak vissza.

Az egyházak és vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvény alkalmazásának kezdete óta a tavalyi év végéig a restitúciós ügynökség 1690 közigazgatási aktust hozott meg, ebből 998 döntés, 641 pedig végzés. A legtöbb vagyont a Szerb Pravoszláv Egyháznak juttatták vissza, amelynek egyébként a legnagyobb mértékű az igénylése is. A pravoszláv egyház négyzetméternyi objektumot kapott vissza, ebből 7800 négyzetméternyi lakóterület, 30.876 négyzetméter üzleti és 4291 négyzetméternyi vegyes felhasználású terület. Visszakaptak továbbá 43.715 hektár földterületet, ennek nagy része erdős terület, a legkisebb hányada pedig építési telek. Ugyanakkor a római katolikus egyház 21.563 négyzetméternyi objektumot és 691 hektár földet kapott vissza. A többi egyháznak és vallási közösségnek 16.306 négyzetméternyi objektumot és 986 hektár földet juttattak vissza eddig.

Az elkobozott vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanításról szóló, 2011-ben elfogadott törvény módosítását azért irányozták elő, mert szükségesnek látják az igénylések nyomán történő eljárás hatékonyabbá tételét, illetve ezzel lehetővé válna az állam pénzügyi kötelezettségeinek elhalasztása a kártérítés terén, viszont felgyorsítanák a vagyon-visszaszármaztatást.

Az egyik legfontosabb módosítás értelmében az egykori tulajdonosoknak joga lesz majd a komaszációs földterületekre is. Erre a rendeltre már a visszaszármaztatási folyamatának kezdete óta vártak, mert azonnal világossá vált, hogy a törvény ezt a kérdést nem elég precízen rendezte, ennek pedig az a következménye, hogy a visszajuttatott ingatlanok között a legkevesebb a szántóföld.

Stahinja Sekulić, a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség igazgatója szerint mostanáig mintegy tízezer kérelmet fogadtak a mezőgazdasági területek visszaszármaztatására vonatkozóan, ez pedig 30-40 ezer polgárt, illetve 96 ezer hektárnyi földterületet érint. A törvény fent említett módosítása nélkül ezek az emberek nem tudják megvalósítani jogaikat.

Az a tény is a módosítás szükségességét igazolja, hogy egyes vajdasági községekben mostanáig egyetlen hektár földet sem juttattak vissza az eredeti tulajdonosnak. Tehát Ada, Alibunár, Verbász, Magyarkanizsa, Kula, Törökbecse, Zenta és Sid községekben eddig egyetlen egykori tulajdonos vagy örökös sem kapott végzést az elkobzott földek visszaszármaztatásáról, írja a Dnevnik újvidéki napilap.