Megtartotta alakuló ülését a Magyar Mozgalom (MM). A civil szervezet alapítói augusztus 20-án, Szent István napján a palicsi Vigadóban elfogadták a szervezet alapcéljait és értékeit meghirdető Hitvallást, valamint megválasztották az ideiglenes végrehajtó testületet.

Korhecz Tamás egyetemi tanár beszédében hangsúlyozta, hogy a most alapított civil szervezet nem akar politikai párttá alakulni, ám a közéletben nem létezik politikamentes aktivitás, így a szervezet nyomást fog gyakorolni a döntéshozókra, bele fog szólni a vajdasági magyarság mindennapjait befolyásoló folyamatokba, ellenőrizni fogja a hatalom gyakorlóit. „Az MM célja a vajdasági magyar közélet megreformálása, a normalitás megteremtése” – fogalmazta meg röviden a jogtudós a frissen alapított szervezet legfontosabb célkitűzéseit.

Az MM alapítói között olyanok is vannak, akiknek van mit veszíteniük – emelte ki Korhecz utalva a mozgalom alapítói között helyet foglaló, jelenleg is vezető politikai és közéleti szerepet betöltő tagokra. Az egy hete még nyílt megfélemlítési kampány ellenére, mára bizakodónak nevezte a helyzetet az MM alapítója, aki szerint a mindenkori hatalom kénytelen lesz tudomásul venni és elfogadni az új mozgalom jelenlétét és célkitűzéseit.

Korhecz továbbá kifejtette, hogy nem kíván politikai vezető lenni, ez a mozgalom viszont számíthat szaktudására, kapcsolatrendszerére és támogatására.

Tőke János az alapítók sorában is jelentős számban képviseltetett egyetlen vajdasági napilap újságíróinak nevében szólalt fel, amely lapban, elmondása szerint, a dolgozók naponta idézhetnék József Attila Nagyon fáj verscímét. Az újságíró azt szeretné, hogy a lap ne egy politikai elitet szolgáljon ki – úgy, hogy a sajtótörvényt gyakran megszegi, hanem az olvasókhoz szóljon.

Novák Anikó egyetemi tanár szerint a vajdasági magyar közéletet a hitelesség és a szakmaiság nevében kell újrafogalmazni, a civileknek önálló képviseletre van szükségük. Mint elmondta, hiteles embereket keresni nem egyszerű feladat ma Vajdaságban, de hisz abban, hogy a Magyar Mozgalom tagjai számára a hitelesség lesz a legfontosabb mérce, és a jövőben is megőrzik azt. Novák Anikó a jó oktatást tekinti a megmaradás zálogának, amely egyben fellépés is a mindenkori zsarnokság ellen; nem véletlenül söpörték le a Szabadkai Egyetem koncepcióját – emelte ki többek között Novák Anikó egyetemi tanár. Hozzátette: fontos a fiatal magyar értelmiség támogatása bárhol is éljen a világban. „Ne ellenfelet, riválist lássanak a fiatalokban, hanem partnert” – zárta felszólalását a Vajdasági Magyar Kutatók és Doktoranduszok Szervezetének elnöke.

Várkonyi Zsolt jogász, a Magyar Nemzeti Tanács tagja párhuzamba helyezte a korábbi összetételű MNT által elért eredményeket, mint amilyen a többmodulos ösztöndíjprogram, a kulturális és oktatási fejlesztések, a szerb-magyar jogi egyeztetést segítő szótár, az iskolabusz-program, és az általa az eredmények lerombolásán dolgozó MNT-nek nevezett jelenlegi összetétel tevékenységét. Várkonyi felidézte a nemzeti tanács alapszabályában foglaltakat, ami a jogszerűséget és a széles konszenzus megteremtését írja elő, mindezzel szemben áll a mostani MNT – mondta. „A Magyar Mozgalom nem tudja elfogadni a fejlesztési tervek sutba dobását, nem tud azonosulni a jogszerűtlen szakszerűtlen döntések garmadával, sem a szakemberek kirekesztésével” – fogalmazott Várkonyi. Az MM olyan mozgalom kíván maradni, amely nem ellensége senkinek – tette hozzá a felszólaló.

Kókai Péter újságíró a vajdasági magyar sajtó helyzetéről kérdezte a fiatal kollégáit. A rövid beszámolók között elhangzott, hogy a fiatal vajdasági magyar újságírók nem elégedettek a sajtó helyzetével, a sajtó- és szólásszabadság ellenére úgy érzik, hogy az emberek nem mernek megszólalni, az újságírók pedig „félnek leírni azt, ami igaz”. A vajdasági magyar sajtó legyen pártfüggetlen, szabad, és naprakész! – fogalmazták meg a megkérdezettek.

Csernik Árpád színművész a Népszínház színészeinek alig néhány hónapja történt egységes kiállására emlékeztetett, amely szavai szerint „ledöntötte a hallgatás bácskai nagyfalát”. A népszínházasok, akik elszántan vállalták a sorsukat és az akkor megnyerhetetlennek tűnő harcot, a Második Nyilvánosság csoportnak, barátaiknak és tisztelőinek támogatásával mégis győztek, egyúttal észrevették, hogy egyszerre többről van szó, mint csupán róluk, valamint hogy a hangjuk erősebb, mint hitték, amikor azt mondták: Ebből elég! – fogalmazott Csernik Árpád színművész.

Az alapítók felszólalásaikban üdvözölték a kezdeményezést és a hitvallást, továbbá egyesek reményüknek adtak hangot, hogy esetenként összeegyeztethető lehet a fennálló párttagságuk és a Magyar Mozgalomban végzett közhasznú munkájuk.

Az alapítók kijelentették, hogy egy pártok feletti, össznemzeti, ideológiai szempontból eklektikus vajdasági magyar civil szervezetet álmodtak meg, amelynek tagjait a büszkén vállalható értékek, elvek és közös célok forrasztják egységbe.

Basity Gréta