Három témában nyújtott be beadványt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a zombori képviselő-testület legutóbbi ülésére. A párt úgy véli, mindhárom igencsak érinti a város fennhatósági területén élő magyarságot, hiszen köztük van a nyelvhasználati jog gyakorlati érvényesülése is.

Minthogy az ülésen a VMDK felvetette javaslatokat csak a Demokrata Párt, a Dosta je bilo (Elég volt) mozgalom és a Szerb-Orosz Mozgalom képviselői támogatták, a hatalmat gyakorló többség szavazás útján elvetette valamennyit. A VMDK ma sajtótájékoztatón osztotta meg véleményét a nyilvánossággal.

– A bezdáni helyi közösség tanácsa elképedésünkre egy olyan döntést hozott november folyamán, hogy átadja a bezdáni vízművek alapítási jogát a zombori képviselő-testületnek, amely ennek köszönhetően létrehozhat egy új közvállalatot. Számunkra ebben az a felháborító, hogy a bezdáni vízművek és a vízgyár a bezdáni polgárok járulékából épült ki, és önálló vállalatként, a helyi közösség alapításában, mindenféle más dotációk nélkül önfenntartó rendszert tudott képezni az eddigiekben – nyilatkozta Elvegyi Ákos, a VMDK elnökségének tagja. Elvegyi elmondta, az volt a cél, hogy a bezdáni helyi közösség véleményezése nélkül az új vállalatban ne lehessen igazgatót kinevezni, ne tudjanak kölcsönöket felvenni, és esetleg a céget eladósítani, illetve magánosítani. Ez azt jelentené, hogy a korábbi tulajdonos vétójoggal rendelkezne az új közvállalatban, amelynek könyvelési értékét 52 millió dinárban állapították meg, míg a VMDK szerint a vízművek reális értéke több millió euró.

A testület elvetette a VMDK azon indítványát is, hogy állítsák vissza az önkormányzat fordítói szolgálatát, mivel az alkalmazotti létszámcsökkentés következtében magyar fordító nélkül maradt Zombor közigazgatása. E szolgálat hiányában a nyelvhasználati jog gyakorlása hiúsul meg, hangzott el a sajtótájékoztatón. A közintézményekben foganatosított ésszerűsítés újratárgyalásakor a falusi könyvtárak munkaidejének visszaállítására vonatkozó módosítási javaslatot sem szavazták meg. (FCZS)

Megoldódott a bezdáni Vodovod jogi helyzete

A bezdáni Helyi Közösség Tanácsa ez év novemberében úgy határozott, hogy a bezdáni Vodovod alapító jogát átruházza Zombor Városra. A döntést két éve tartó sorozatos megbeszélések, mérlegelések, jogi jellegű egyeztetések, olykor néha az ellentétek egymást nem kímélő harca előzte meg. Sajnos, 2014-ig a Helyi Közösség előző tanácsai már az akkor is meglévő problémát szőnyeg alá söpörték, és lesz ami lesz módon nemigen foglalkoztak a témával, sőt semmilyen támogatást nem biztosítottak a vállalat fejlesztésére.

Tény, hogy a bezdáni vízművek jogi státusza több mint tíz éve nem felel meg a hazánkban hatályos jogszabályoknak. Alapítója a Helyi közösség, ugyanúgy mint a „KRO” kommunális vállalatnak is, amely időközben részvénytársasággá alakult, a Helyi közösség jóváhagyása nélkül.

A közvállalatokról szóló törvény 3. cikkelyének értelmében annak a vállalatnak, amely közjóléti szolgáltatást végez, nem lehet más az alapítója, mint a Szerb Köztársaság, az Autonóm Tartomány vagy az önkormányzat. (Esetünkben Zombor Város önkormányzata).

A Vodovod alaptevékenysége az ivóvízellátás, ami közjóléti tevékenységnek minősül, s ebből kifolyólag a helyi közösség jogtalanul töltötte be az alapító szerepkörét.

A jogi státusz rendezetlenségéből kifolyólag, a kommunális vállalat közvetlenül nem pályázhatott fejlesztési eszközökért, sem hazai , sem pedig IPA pályázatokon. Ugyanakkor a helyi közösség sem jogosult arra, hogy befektessen a kommunális vállalatba, hiszen saját pénzzel nem rendelkezik. Ezért már nagyon hosszú idő óta semmilyen fejlesztésre nem került sor a Vodovodon. Arról nem is beszélve, hogy állandóan ott lebegett annak a veszélye, hogy a nem jogszerű státusz miatt, a köztársasági ellenőrök egyszerűen bezáratják a vállalatot.

A helyi közösségnek harcba kellett szállnia azon törekvésekkel, hogy a Vodovodot beolvasszák a zombori Vodokanal közvállalatba, ami még jogilag helyes lett volna, ám ebben az esetben a Vodovod, mint vállalat, egyszerűen eltűnt volna a palettáról.

Az adott jogszabályokkal összhangban, a Helyi közösség igyekezett megtalálni a legmegfelelőbb megoldást a Vodovoddal kapcsolatban, okulva az előző Tanácsok hibáin (színház, KRO, amelyek szintén helyi járulékból épültek).

A vízgyár minden vagyonával Bezdánban marad, regisztrált jogi státusszal, bezdáni székhellyel, bezdáni pecséttel, és nem privát -, hanem állami tulajdonban. Bezdán a kommunális vállalat helyébe kap egy közvállalatot, amely egyedülálló Zombor Város többi tizennégy falujával szemben. S ami még nagyon fontos, hogy megteremtődött annak a sokéves elgondolásnak az alapja, hogy a bezdáni Vodovod regionális vízművekké alakuljon át, kibővítve a környező falvak ivóvízellátásával és új munkahelyek létrehozásával, amelyre a kapacitás már régóta adott.

Ugyanakkor lehetőség nyílik a szennyvízelvezetés kiépítésére is, ami az újonnan létesített közvállalat hatáskörébe tartozik. (Közlemény)