(A Kultúra rovatból átvett tudósítás)

“Ezerszáz esztendeje, amióta a Szent Korona által Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, a magyarság a Patrona Hungariae palástja alatt éli életét ősei szállásterületén, a Kárpát-medencében. A Boldogasszony alakját a keresztény magyarság Szűz Máriával azonosítja. A magyarok oltalmazó nagyasszonyához fohászkodik a nemzet, az ő közbenjárásáért esedezünk immár több mint ezer éve.” - fogalmaz a Boldogasszony-kiállításra készült katalógus előszavában Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Szavai, amelyeket váratlan betegsége miatt nem mondhatott el élőben is Magyarkanizsán, teljességgel igazolják a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-kiállításának jelentőségét. A Kárpát-medence 55 kiemelt kortárs festőművészének, szobrászművészének, fotósának, grafikusművészének, előadóművészének, építészének és más alkotóknak Mária ábrázolásából összeállított kiállítás a tavalyi Mária-év folyamán Budapestet követően eljutott Ungvárra, Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre és Kolozsvárra is, idei vajdasági körútját pedig tegnap kezdte meg a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban.

A megnyitó a magyarkanizsai Szent Pál templom Angelus egyházi kórusának alkalmi énekével vette kezdetét, befejezésként pedig négy alkalmi Mária-éneket is előadott a Rafael testvér vezette kórus.

Az egybegyűlteket, akik között ismert közéleti és egyházi személyiségek is voltak, elsőként Nadrljanski Tornai Erika, a Művészetek Háza vezetője köszöntötte, majd Pósa Károly grafikusművész, a képtár vezetője mondta el gondolatait.

“Azért fontos ez a kiállítás, nem csak a szépszámú és nagyra becsült alkotó, valóban nagy nevek miatt, hanem azért is, mert ebben a deszakralizált világban, amikor a művészetet kilúgozták már, amikor nem szükséges a hitbe kapaszkodni, akkor jön egy ötlet, jön egy olyan fajta vezérelv-gondolat, amelynek alapján ki-ki a maga látásmódját, érzelemvilágát bele viheti ezekbe a képekbe, és általuk láttathatja azt a fajta, nagyon fontos eszmeiséget, amit, talán hanyagoltak az elmúlt évtizedekben vagy évszázadokban. Éppen ezért a Boldogasszony anyánk köré szervezett kiállításnak üzenet értéke van, hogy a világ változik, úgy látszik jó irányba változik, és újfent az ember – ahogy Cseh Tamás mondaná – a varázstalanított világból átlép egy varázslatos, másmilyen, régebben megtapasztalt, kiismert és szerethető világba.”

A megjelent és meg nem jelent alkotókat, a vendégeket és a szervezőket köszöntötte Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, magyarkanizsai kulturális tanácsos és Zapletán Géza magyarkanizsai esperesplébános is. A kiállító művészek közül a jász származására nagyon büszke Molnár János, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Jászok Egyesületének Nívódíjával kitüntetett budapesti festőművész vett részt az eseményen, aki a Boldogasszony életéről készített sorozatának a Szűz Mária a gyermek Jézussal című , akril technikával készült alkotását állította ki.

“Képeimet szürreális és naturális, de tradicionális művekként lehetne jellemezni. Készítek egyházi és vallásos jellegű képeket is, amelyeket hosszú, majd 20-30 éves folyamatként festem meg. Ezek Krisztus életéről, bibliai témákról vagy éppen az Új testamentumról szólnak a kiállítások látogatóihoz. Ez egy hosszú folyamat, melynek során ezek a témák újból és újból előjönnek a képeimen, akvarelleken, olajképeken. Az utóbbi években felfutott egy stílus, a szakrális művészet, amit sajnos sokan meglovagolnak, és olyan szinten közelítik meg ezt az egész szakralitást, ami nem elfogadható. Egy szakrális, jó festménynek igaznak kell lennie, tartalmilag és szakmailag is.” - nyilatkozta a festőművész.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke köszöntőjében külön fontosságot tulajdonított annak, hogy a délvidéki körútra éppen Boldogasszony havában, alig öt nappal a magyar kultúra napja előtt került sor.

“A Boldogasszony-kiállítás azt igazolja, hogy van még olyan kiállítás, ami szép tud lenni, ami hittel tudja feltölteni az embereket, ami a szépség és a hit mellett olyan emberi üzeneteket fogalmaz meg, amelyek a Boldogasszony és a Szűz Mária kultuszban, jelképben, szimbólumrendszerben is adottak. Ez pedig a családhoz, a közösséghez való kötődés és az a közvetítő szerep, amely azt hiszem, mindannyiunk számára fontos, és amely oly kedvessé és jelentőssé teszi Szűz Mária személyiségét. (…) Ezek azok az üzenetek, amelyekkel a látogató nem csak feltöltődhet, hanem újra gondolhatja év elején az életét, hogyan tovább, merre, hogyan lehet megújulni, hogy lélekben, szívben és erőben érezzük azt az üzenetet, amely a Boldogasszony személyiségében és jellemében mindig is ott volt.” - nyilatkozta az MNT elnöke.

A kiállítást, amelyre a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény közös szervezésében került sor, Tóth Norbert, a kiállítás kurátora nyitotta meg. A Boldogasszony-kiállítást Magyarkanizsán február 5-ig, hétfőn, kedden és csütörtökön 8 és 14, szerdán és pénteken pedig 14 és 19 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.

Bödő Sándor