Európa napjainkban a világ leggyorsabban melegedő kontinense. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a rendkívüli hőhullámok, amelyek nemcsak rekordokat döntenek, hanem emberéleteket is követelnek.

A szakértők szerint a kontinens átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időszakhoz képest már 2,5 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a globális átlagos felmelegedés 1,4 fok körül alakul.

A klímakutatók szerint a jelenlegi hőhullámok hátterében egyre gyakrabban állnak úgynevezett hőkupolák, vagyis olyan magas légnyomású rendszerek, amelyek hosszabb időre egy térség fölött rekednek, és csapdaként tartják fogva a forró levegőt. A Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálat adatai szerint ezek a jelenségek az elmúlt negyedszázadban jelentősen megszaporodtak, és szoros kapcsolatban állnak a klímaváltozással, közölte az RTS.

Az áprilisban közzétett európai klímajelentés szerint 2025-ben a kontinens területének legalább 95 százalékán az átlagosnál magasabb hőmérsékletet mértek. A 30 Celsius-fokot meghaladó hőség az Északi-sarkkör térségét is elérte, miközben a tengervíz hőmérséklete több helyen rekordmagasságba emelkedett.

Az Északi-sark felmelegedése Európát is fűti

A gyors felmelegedés egyik oka Európa földrajzi helyzete. A kontinens szorosan kapcsolódik az Északi-sarkvidékhez, amely még Európánál is gyorsabban melegszik. Az olvadó jég helyét egyre nagyobb területen veszi át a sötét víz vagy talaj, amely több napsugárzást nyel el, így tovább gyorsítja a felmelegedést. Hasonló folyamat figyelhető meg az Alpokban is, ahol a visszahúzódó hó- és jégtakaró miatt a hegyvidékek egyre több hőt nyelnek el.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a légköri áramlások megváltozása miatt a hőhullámok hosszabb ideig maradhatnak ugyanazon térségek felett. Bár a tisztább levegő és a káros kibocsátások csökkentése fontos környezetvédelmi eredmény, a szakemberek szerint a felmelegedés mérsékléséhez továbbra is elengedhetetlen a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása és a megújuló energiaforrások térnyerése.