Újvidéken, az autópálya mellett álló befejezetlen betonépítményen idén már 75 aktív fehérgólya-fészket számoltak össze, ezzel a telep Szerbia legnagyobb és Európa egyik legjelentősebb gólyakolóniája lett. A Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület szerint a kolóniából nyár közepéig csaknem 300 fiatal gólya indulhat első hosszú útjára Afrika felé.

A Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület ma, a gólyák világnapján közölte, hogy Újvidéken, az autópálya melletti befejezetlen betonépítményen befejezték a fehér gólyák kolóniájának felmérését és térképezését. A 021.rs beszámolója szerint a szakemberek 75 aktív fészket regisztráltak, ami azt jelenti, hogy ez jelenleg Szerbia legnagyobb fehérgólya-kolóniája, és az egyik legnagyobb ilyen telep, amelyet valaha Európában feljegyeztek.

Az egyesület adatai szerint ennél nagyobb ismert kolónia csak az észak-spanyolországi Alfaro városában található, ahol mintegy 120 fészket tartanak számon. Az újvidéki telep különlegessége, hogy nem természetes élőhelyen, hanem egy félbehagyott betonszerkezeten alakult ki, amelynek oszlopai és gerendái biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a madaraknak.

A gólyák megjelenését ezen a helyen 2014 óta követik. Akkor még csak egyetlen pár rakott fészket a betonépítményen, 2017-ben már nyolc fészket számoltak, 2022-ben 31-et, 2023-ban pedig 52-t – írta korábban a Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület. A kolónia tehát alig több mint egy évtized alatt vált országos, majd európai jelentőségű természetvédelmi látványossággá.

A szakemberek arra számítanak, hogy június végétől július közepéig csaknem 300 fiatal gólya hagyja el az újvidéki fészkeket. Ezek a madarak hamarosan első nagy vándorútjukra indulnak a Szaharától délre fekvő afrikai telelőhelyek felé. A gólyák vándorútja egy irányban mintegy 12 ezer kilométer is lehet, és a fiatal madarak különösen sok veszélynek vannak kitéve: a kedvező élőhelyek eltűnése, az orvvadászat, valamint az elektromos vezetékekkel való ütközés és áramütés is fenyegeti őket.

Uroš Stojiljković, a Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület képviselője szerint már önmagában lenyűgöző látvány, hogy ennyi fehér gólya fészkel egyetlen helyen, de a kép még különlegesebb, ha tudjuk, mekkora utat tesznek meg ezek a madarak, és mennyi veszélyt kerülnek el, mire visszatérnek költeni. Mint fogalmazott, ez a tény még inkább kötelezi az embereket arra, hogy a kolóniát mint nagy természeti értéket megőrizzék.

A sikernek ugyanakkor árnyoldala is van. A 021.rs a madárvédelmi egyesület közleményére hivatkozva azt írja, hogy az Újvidék peremén fészkelő gólyák táplálékuk jelentős részét a városi hulladéklerakón, valamint a Duna mentén megmaradt egykori vizes élőhelyek maradványain találják meg. A rétek, mocsarak, árterek és más természetes táplálkozóhelyek nagy része mára eltűnt az urbanizáció és az intenzív területhasználat következtében.

A 2024-es országos gólyafelmérés is azt mutatta, hogy Vajdaság továbbra is a fehér gólyák egyik legfontosabb szerbiai élőhelye. A Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület adatai szerint Szerbiában akkor 1927 fészket írtak össze, ebből 1137 Vajdaság területén volt, és a legtöbb fészket Újvidék területén jegyezték fel. A madarak életmódja közben látványosan alkalmazkodott az emberi környezethez: fészkeik leggyakrabban villanyoszlopokon, kéményeken, tetőkön vagy más épített szerkezeteken találhatók.

A szakemberek szerint az újvidéki 75 fészek egyszerre mutatja meg a természet alkalmazkodóképességét és az ember felelősségét. A gólyák képesek voltak birtokba venni egy félbehagyott városi építményt, de fennmaradásuk továbbra is attól függ, sikerül-e megőrizni a kevés megmaradt természetes táplálkozóhelyet, és biztonságos körülményeket teremteni számukra a város peremén.