Miközben a kormány újabb gazdasági intézkedéseket vezet be az alacsonyabb jövedelmű polgárok megsegítése és a vásárlóerő ösztönzése érdekében, egyre többen teszik fel a kérdést: valóban elérik-e a kívánt hatást ezek a lépések. A Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetsége friss felmérése szerint a szerbiai háztartások több mint 71 százaléka nem tud félretenni jövedelméből, háromnegyedük pedig egyik fizetéstől a másikig él.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a szűkös költségvetés miatt a polgárok kénytelenek lemondani alapvető szükségleteken túli kiadásokról. Az érdekképviselet adatai szerint az emberek több mint fele (50,6 százalék) nem engedheti meg magának az utazást, 16,6 százalék a kulturális programokról mond le, 13,3 százalék a jobb minőségű termékeket mellőzi, míg 11,2 százalék kevesebb árucikket vásárol. További 8,3 százalék más kiadásokon spórol. Ez jól érzékelteti, hogy a háztartások jelentős része a legalapvetőbb költségek fedezésére is komoly erőfeszítéseket tesz, írja a 021.rs hírportál.

Szakértői vélemény: Az infláció megfékezése kulcsfontosságú

Milan Kovačević közgazdász, nyugdíjas üzleti tanácsadó szerint a kormány gyakran próbálja a vásárlóerőt a bérek és nyugdíjak emelésével növelni, miközben az infláció az egyik legmagasabb a régióban. „Ha a Pénzügyminisztérium és a Szerbiai Nemzeti Bank komoly intézkedéseket hozna az infláció fékezésére, az szélesebb rétegek számára hozna érezhető javulást, ráadásul igazságosabb is lenne” – mondta Kovačević. Hangsúlyozta: a túlzott infláció miatt a bérek gyorsabb ütemben emelkednek, mint a gazdaság növekedése, ez pedig hosszú távon nem fenntartható.

Minimálbér: Szükséges, de korlátolt eszköz

A szakszervezetek többször kiemelték, hogy a jövedelmek nagysága alapvetően határozza meg az életszínvonalat, a minimálbér-politika alakításakor pedig figyelembe kell venni, hogy egy vagy két keresetet sokszor több családtag között kell megosztani. Kovačević ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a minimálbér emelése egyszerre hoz előnyöket és hátrányokat. Mint mondta, a piac működése korlátozott, a túlzottan magas kötelező bérek pedig a munkahelyteremtés gátjává is válhatnak.

Mennyi jut a havi fogyasztói kosárra?

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 júniusában a medián nettó bér 83 525 dinár volt. A szakszervezeti felmérés alapján a háztartások költségvetésének jelentős része az alapvető fogyasztási cikkekre megy el: a válaszadók 11,5 százaléka havi 55 ezer dinárt költ élelmiszerre és alapkiadásokra, közel 30 százalék 55–80 ezer dinárt, míg a legnagyobb csoport (31,8 százalék) 80–120 ezer dinárt fordít erre. Több mint negyedük (27,2 százalék) havonta 120 ezer dinárnál is többet költ a fogyasztói kosárra. Ez azt jelenti, hogy egy tipikus háztartás bevételei sokszor nem elegendőek, ezért más forrásokból – hitelből, kiegészítő munkából vagy a szürke gazdaságból – kell pótolni a hiányt.

Szűkülő mozgástér, minimális megtakarítási lehetőség

A Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint 2025 májusában a havi fogyasztói kosár értéke 107 396 dinár volt, miközben a medián nettó bér mindössze 84 408 dinárra rúgott. A hivatalos átlagbér 107 705 dinár volt, vagyis mindössze néhány száz dinárral haladta meg a fogyasztói kosár értékét. A Demostat elemzése szerint a szerbiai háztartások kiadásain belül az élelmiszerre fordított részarány a legmagasabb a régióban – a jövedelmek mintegy 40 százalékát viszi el az étkezés. Ez nem hagy mozgásteret megtakarításra, miközben a fejlettebb országokban legalább öt százalékot szokás félretenni biztonsági tartalékként.

A felmérések és a hivatalos adatok is arra utalnak, hogy a szerbiai háztartások jelentős része komoly anyagi nehézségekkel küzd, és a mindennapi megélhetés is sokak számára kihívást jelent. A béremelések önmagukban nem elegendőek, ha nem társulnak az infláció fékezését célzó, hosszú távú gazdaságpolitikai intézkedésekkel. A jelenlegi helyzetben a többség számára nem a fogyasztás bővítése vagy a megtakarítás a kérdés, hanem az, hogy a bevétel kitart-e a következő fizetésig.