Az amerikai külügyminisztérium szerint a szerbiai befektetési környezet enyhén javult, ugyanakkor továbbra is problémát jelentenek a bürokrácia, a korrupció, a nem hatékony állami vállalatok, a nagyarányú informális szektor és az igazságszolgáltatás gyenge hatékonysága.

Aggodalomra ad okot a politikai befolyás is, írja a Beta.

A Befektetési környezet Szerbiában 2025 című jelentés pozitívumként említi a pénzügyi stabilitást, a fiskális fegyelmet és az EU által támogatott reformokat, valamint hangsúlyozza, hogy Szerbia prioritása a külföldi befektetések bevonzása.

A jelentés szerint Szerbia együttműködése a Nemzetközi Valutaalappal és az ésszerű költségvetési politika hozzájárultak a kedvező makrogazdasági feltételekhez.

Megjegyzik, hogy az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez (GDP) képest egészséges szinten, 50 százalék alatt van, és hogy 2024 októberében az S&P hitelminősítő Szerbiának először adott befektetési kategóriájú besorolást, BB+-ról BBB– szintre emelve az osztályzatot, stabil kilátással.

Az amerikai befektetők általában pozitívan értékelik Szerbiát a földrajzi elhelyezkedés, a jól képzett munkaerő, a versenyképes – bár növekvő – munkaköltségek, a nagylelkű befektetési ösztönzések és az EU-val, illetve más piacokkal fennálló szabadkereskedelmi megállapodások miatt. Üdvözlik továbbá az egyenlő esélyek elvén alapuló kormányzati politikát is.

A külügyminisztérium azonban aggodalmát fejezte ki a politikai befolyás miatt, példaként említve, hogy a 2022-es tüntetésekre reagálva a szerb kormány leállította a javasolt lítiumbányászati projektet.

A szöveg szerint az EU által támogatott reformok folytatódnak, ám ezek végrehajtása nem mindig gyors vagy alapos. A jelentés hangsúlyozza, hogy az üzleti lehetőségek tovább javulhatnak, ha a kormány következetesen végrehajtja az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformokat.

A digitalizáció nem hoz érzékelhető javulást

A jelentés szerint a kormány bizonyos funkcióinak – például az építési engedélyek kiadásának vagy magának az adóhatóságnak – a digitalizálása még nem hozott jelentős előrelépést, és hiányzik az intézkedések következetes alkalmazása.

Az állami vállalatok hatékonyságával kapcsolatos problémák megoldásában a szerb kormány fokozatos előrelépést tett – áll a jelentésben. Tervben van további 43 vállalat privatizációja, valamint a közszféra és az állami vállalatoknál dolgozók számának fokozatos csökkentése.

A jelentés kitér az újvidéki tragédiára is, ahol az előtető leomlása 16 áldozatot követelt. Az esetet a korrupció következményeként értelmezik.

Belgrád hivatalos álláspontja szerint a folyamatos tüntetések negatívan hatnak Szerbia gazdaságára, míg a kritikusok szerint a kormány kemény retorikával és más eszközökkel próbál nyomást gyakorolni – ideértve a letartóztatásokat, a tüntetők negatív fényben történő megjelenítését a médiában és olyanok kitoloncolását, akik nem szerbiai polgárok.

A jelentés szerint a 2027-es belgrádi Expo kiállítás lehetőség az amerikai cégek számára, hogy felszereléseket szállítsanak be és szolgáltatásokat mutassanak be.

Megjegyzik, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója kezdetben csak korlátozott hatással volt Szerbia gazdaságára, de az infláció 2023 márciusában 16 százalékra emelkedett, mielőtt 2025 februárjára 4,5 százalékra csökkent volna.

A jelentés emlékeztet arra is, hogy az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) 2025 áprilisában 30 szerbiai céget és 20 magánszemélyt helyezett szankciós listára, és megemlíti a NIS-re vonatkozó szankciókat is, amelyeket több alkalommal is egy-egy hónappal elhalasztottak, legutóbb néhány nappal – október 8-áig.