Lejár az amerikai szankciók bevezetésének nyolcadik halasztása a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) esetében, miközben egyre nő a bizonytalanság a szerb energetikai piac körül.

A belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora, Velimir Lukić arra figyelmeztet, hogy a legsúlyosabb forgatókönyv esetén komoly gazdasági sokk következhet be.

„A kezdeti időszakban a kőolajtermékek készleteire lehet támaszkodni, de a fogyasztás előrehaladtával a problémák fokozatosan súlyosbodnak” – mondta a szakember az RTS-nek.

A Balkán Energiája portál főszerkesztője, Jelica Putniković szerint Szerbia a geopolitikai játszmák áldozata, ugyanakkor hangsúlyozza: üzemanyaghiánytól egyelőre nem kell tartani.

Lukić rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet eltér a korábbi halasztásoktól, mivel most rövidebb időszakra szólt a döntés, ami a feszült nemzetközi viszonyokra utal. „Van tapasztalatunk a múltbeli szankciókkal: az OFAC-intézkedések általában hét évig tartanak. Az időtartam a geopolitikai körülményektől függ, de a feloldás feltételeit mindig teljesíteni kell” – mondta.

A professzor hozzátette, hogy a NIS – amely az év eleje óta igyekszik módosítani tulajdonosi szerkezetét – még nem kapta meg az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó OFAC jóváhagyását, amely zöld jelzést adhatna a továbblépésre. „Az OFAC számára biztató jel lenne, ha a vállalat nemzetközi tanácsadókat bízna meg a részesedés eladásának előkészítésével, ahogyan más országokban is szokás” – magyarázta.

Három kérdés, amelyen minden múlhat

Lukić szerint, ha életbe lépnek a szankciók, és a „legsötétebb forgatókönyv” valósul meg, az Szerbia gazdaságát alapjaiban rengetheti meg.

„A NIS minden szempontból kulcsfontosságú vállalat. Először is felmerül, miként lehetne biztosítani a hazai üzemanyag-ellátást; másodszor, több ezer ember dolgozik a cégben; harmadszor, egy egész ökoszisztéma épül köréjük, a beszállítóktól a szolgáltatókig; negyedszer pedig ott vannak a hitelezők, köztük a bankok, amelyek felé a NIS mintegy félmilliárd euróval tartozik” – sorolta.

A szakértő szerint nem világos, mi lesz a NIS által lefedett 80 százalékos nagykereskedelmi és jelentős kiskereskedelmi piaci részesedéssel sem. Ha a pancsovai finomító működne tovább, kérdés, honnan érkezne a nyersolaj, ki dolgozná fel és miként kerülne piacra. „Ezek súlyos problémák” – tette hozzá.

A bevezetést követő átmeneti időszakban – Lukić becslése szerint az év végéig – még a készletekre lehet támaszkodni, ám azok kimerülésével az ellátási gondok is nőni fognak. „Bízom benne, hogy a diplomáciai erőfeszítések eredményesek lesznek, és az Egyesült Államok megértőbb álláspontot képvisel majd. Az OFAC általában néhány hónapot hagy az amerikai vállalatoknak az üzleti kapcsolatok lezárására, ám ez az időszak most lejárt – most már magunkra vagyunk utalva” – fogalmazott.

Bizonytalanság és feszültség

Jelica Putniković az RTS reggeli műsorában emlékeztetett: az Egyesült Államok eddig többször is elhalasztotta a szankciók bevezetését, hogy időt adjon Szerbiának és Oroszországnak a tulajdonosi viszonyok rendezésére, ám érdemi változás nem történt. „Olyan információk is keringenek, hogy Oroszország átengedhetné a NIS-ben lévő részesedését amerikai befektetőknek, de amíg nem kapunk hivatalos közlést Washingtonból, minden csak találgatás. Ez az állandó bizonytalanság mindenkinek próbára teszi az idegeit” – mondta.

Putniković szerint Szerbia egyértelműen geopolitikai ütközőzónában rekedt, ám az ország jelenleg elegendő üzemanyagkészlettel rendelkezik három–hat hónapra. A nyugati tulajdonban lévő benzinkúthálózatok már létrehozták saját tartalékaikat, így komoly hiánytól nem kell tartani. „A NIS-kutaknál előfordulhat, hogy a kártyás fizetés átmenetileg nem működik majd, és csak készpénzzel lehet fizetni, de tankolni továbbra is lehet. A gond akkor kezdődik, ha a nyersolajkészletek kimerülnek” – tette hozzá, megjegyezve: a NIS pénzügyi összeomlása sem zárható ki, ha Moszkvából nem érkezik támogatás.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy Szerbia nem támaszkodhat kizárólag a kőolajszármazékok importjára, mivel hiányzik a szükséges infrastruktúra, ezért az államnak pontosan ki kell számítania a szállítási költségeket, hogy elkerülje az üzemanyagárak hirtelen megugrását.

A Bányászati és Energiaügyi Minisztériumban nemrég válságstábot hívtak össze, amely részletes forgatókönyveket dolgozott ki az ellátás stabilitásának megőrzésére és a piac fenntartható működésére arra az esetre, ha a szankciók életbe lépnének.

Aleksandar Vučić államfő közben bejelentette, hogy intenzív tárgyalások kezdődnek Oroszországgal, miközben – szavai szerint – „az amerikai féllel már nincs miről tárgyalni”.