A Szerb Nemzeti Bank (NBS) hiteltörlesztési könnyítésekről szóló döntése holnaptól lép életbe és kötelező érvényű lesz a bankokra. A könnyítések olyan esetekre vonatkoznak, amikor az adós elveszíti az állását, jövedelme jelentősen csökken, súlyos betegsége vagy olyan sérülése van, ami csökkenti munkaképességét.

E döntés elfogadásával a Szerb Nemzeti Bank – saját megfogalmazása szerint – olyan szabályozási keretet hozott létre, amely tartós védelmet biztosít a hitelfelvevőknek, különösen azoknak, akik nehéz élethelyzetbe kerülnek. Felmerül azonban a kérdés, hogyan fog mindez a gyakorlatban megvalósulni.

Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankakadémia tanára az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy ez az NBS ajánlása, és a végrehajtása a megállapodásoknak megfelelően történik majd. Hangsúlyozta, hogy minden bank önálló üzleti szereplőként kezeli a kockázatokat, és az egyes bankok üzletpolitikája eltérhet egymástól.

„Minden bank a saját szabályzatában határozza meg, mi számít késedelemnek, illetve milyen késés után következnek az első enyhébb figyelmeztetések, telefonhívások, írásos felszólítások, egészen addig, amíg akár a Bankok Szövetségén keresztül feketelistára is kerülhet az ügyfél” – mondta Grubišić.
Hozzátette: „Ez a bankok saját ügye. Nem megy olyan gyorsan, és nem is teljesen egyértelmű, mikor számít valaki nem rendszeres törlesztőnek.”

Ami azt illeti, meddig halaszthatják el a bankok az ügyfelek hiteltörlesztését, Grubišić szerint ez részben bankonként is eltérhet:
„Vannak azonban előírt határidők is – egyes hiteltípusoknál a maximális engedélyezett időtartam pontosan meghatározott. Mindez a Szerb Nemzeti Bank szabályozási keretében van rögzítve, és attól is függ, eddig mennyit törlesztett valaki. A törlesztési időszak nem lépheti túl a szabályozott határokat, de meghosszabbítható az NBS által engedélyezett mértékig” – magyarázta.

Szerinte a bankoknak saját érdekük is lehet abban, hogy csökkentsék a rossz hiteleket (az ún. NPL-eket – nemteljesítő hiteleket), így érdemes lesz kihasználni a könnyítési lehetőségeket.
„Azt gondolom, a bankoknak is érdekük, hogy ha már megszületett az ajánlás és a megállapodás, akkor a lehető legnagyobb mértékben éljenek ezzel. Ez persze bankonként és hitelportfóliónként eltérő lesz” – mondta Grubišić.

Az NBS magyarázata szerint a bankok kötelesek lesznek figyelemmel kísérni az egyes hiteleket, de a hitelfelvevő maga is benyújthatja a kérelmet a könnyítés engedélyezésére.
A kérelemben meg kell jelölni minden releváns körülményt, és mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az állításokat.

A kérelmet be lehet nyújtani a bankfiókban, e-mailben vagy a bank honlapján keresztül.
A banknak 30 napja van a kérelem elbírálására, és az eredményről írásban értesíti az ügyfelet.

Grubišić arra is rámutatott, hogy fogyasztói társadalomban élünk, és a növekvő eladósodás „nyugati módi”. „Amint valakinek kicsit megemelkedik a fizetése, gyakran azonnal hozzáigazítja az életstílusát is, ami nem feltétlenül szükséges – lehetne gondolkodni megtakarításon vagy akár befektetésen is. A Szerb Nemzeti Bank által meghatározott szabályozási keret éppen azt a célt szolgálja, hogy legyen egy határ: milyen mértékben lehet eladósodni az átlagfizetéshez képest, lakáshitel nélkül vagy lakáshitellel” – mondta.

„Jó, hogy ez a szabályozási keret létezik, mert meghúzza a határokat mindannyiunk számára, ha a fogyasztói társadalom esetenként túlságosan elszaladna – hogy ne éljünk mindig a lehetőségeink határán” – tette hozzá Grubišić.