Az Egyesült Államok figyelmeztette Szerbiát a Dina-kártyák használata miatt a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) töltőállomásain – a kérdés most az, hogy emiatt a Nemzeti Bank is amerikai szankciók célpontjává válhat-e.

Miután Washington pénzügyi szankciókat vezetett be a NIS ellen, a Visa és Mastercard kártyákkal való fizetés a vállalat töltőállomásain ellehetetlenült. A Nemzeti Bank azonban közölte: a készpénzes fizetés és a hazai fejlesztésű Dina-kártyák használata továbbra is zavartalan. A Dina egy 2003-ban létrehozott, kizárólag belföldön és dinárban működő fizetési rendszer, amely nem kapcsolódik nemzetközi bankhálózatokhoz.

Az amerikai pénzügyminisztérium ugyanakkor figyelmeztetést küldött Belgrádnak: a Dina-kártyás fizetések a NIS-nél az Egyesült Államok szerint a szankciók megkerülését jelenthetik, mivel ezek pénzügyi tranzakciót valósítanak meg egy tiltólistás vállalattal. Egyes elemzők szerint ez elméletileg a Nemzeti Bankot is kockázatnak teheti ki, hiszen az a Dina-rendszer üzemeltetője.

Más szakértők azonban ezt jogilag megalapozatlannak tartják. Rámutatnak: a Dina-rendszer teljesen zárt, kizárólag belföldi pénzforgalmat kezel, és nem érint amerikai dollárt, bankokat vagy pénzügyi csatornákat, ezért az Egyesült Államok szankciós joghatósága nem terjed ki rá.

A legtöbb közgazdász szerint az amerikai figyelmeztetés inkább politikai üzenet, mintsem tényleges jogi lépés. A Nemzeti Bankkal szembeni szankciók valószínűsége minimális, ám az ügy jól mutatja, milyen kényes helyzetbe kerülhet Szerbia, ha egyszerre próbálja fenntartani gazdasági együttműködését Oroszországgal és elkerülni a nyugati pénzügyi nyomást.