A Pénzügyminisztériumban bemutatták Szerbia új demográfiai öregedési modelljét, amelyet a német kormány és a GIZ szakmai támogatásával dolgoztak ki. A modellt ismertető szakértő, Alen Bučić szerint a szerb nyugdíjrendszer hosszú távon is pénzügyileg fenntartható marad, és a jövőben várhatóan csökkenni fognak az állami költségvetés terhei.

A prognózis a 2025 és 2070 közötti időszakot vizsgálja, és egyértelműen jelzi, hogy a demográfiai átalakulás alapvetően formálja majd a nyugdíjrendszer működését. A legfiatalabb korosztály (0–14 év) létszáma 943 ezerről 651 ezerre csökkenhet, a munkaképes korú lakosságé (15–64 év) pedig a jelenlegi 4,1 millióról 2,8 millióra. A 65 év felettiek száma ezzel szemben viszonylag stabil marad, számol be róla a Vajdasági RTV.

A biztosítottak létszáma 2,8 millióról 2,2 millióra csökkenhet, míg a nyugdíjasok száma enyhén mérséklődik: 1,6 millióról körülbelül 1,5 millióra. A biztosítottak számának gyorsabb visszaesése miatt a rendszer terheltsége nő: míg jelenleg 100 aktív dolgozóra körülbelül 58 nyugdíjas jut, 2070-re ez az arány 69-re emelkedhet.

A nyugdíjtípusok közül a korhatárbetöltött nyugdíjasok száma várhatóan nőni fog, a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjaké viszont tovább csökken, részben a szigorúbb jogosultsági feltételek miatt. A nyugdíjrendszer kiadásai a GDP 11,7 százalékáról átmenetileg 12,1 százalékra nőhetnek 2050-ig, majd visszatérhetnek a jelenlegi szintre. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a 65 év feletti lakosság száma hosszú távon nem emelkedik jelentősen, így a nyugdíjasok létszáma sem ugrik meg.

A bevételi oldalon a nyugdíjjárulékok továbbra is meghatározóak maradnak, és a GDP-vel párhuzamosan alakulnak. A költségvetési támogatások mértéke a jelenlegi 2,6 százalékról várhatóan 2 százalékra mérséklődhet, míg a nyugdíjkiadások közvetlen finanszírozására fordított rész 0,9 százalékról 0,4 százalékra csökkenhet.

A modell előrejelzése szerint a nyugdíjak reálértéke nőni fog, de a következő évtizedek végére a nyugdíjak és bérek aránya lassan mérséklődik: 2070-re a nettó átlagnyugdíj az átlagbér mintegy 39 százalékát teheti ki.

A szakértő kiemelte, hogy a vizsgálat az IMF-fel folytatott együttműködés részeként készült, és célja annak feltérképezése, hogyan őrizhető meg egyszerre a rendszer pénzügyi stabilitása és a jövőbeni nyugdíjasok megélhetésének biztonsága a gyorsan öregedő társadalomban.