Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter ma kijelentette, hogy Szerbiában a támogatások több mint felét a mezőgazdaságra fordítják. Rámutatott, hogy az összes támogatás 214,4 milliárd dinárt tesz ki, amelyből a Mezőgazdasági Minisztérium 116,5 milliárddal részesedik, és ebből 110,8 milliárd dinár az agrárágazat ösztönzésére szolgál.

„Az ország támogatásainak több mint a fele a mezőgazdaságba irányul. Ez a legvilágosabb válasz minden olyan állításra, hogy az állam nem figyel a mezőgazdasági termelőkre” – nyilatkozta Glamočić a Politika mai számának.

Hozzátette, hogy 89,1 milliárd dinárt terveztek közvetlen támogatásokra, ami magában foglalja a hektáronkénti és állatonkénti kifizetéseket, a tejprémiumot, a minőségi tenyészállatokra és méhcsaládokra fordított összegeket, míg 12,85 milliárd dinárt a vidékfejlesztési intézkedésekre különítettek el.

Kiemelte, hogy ez az elmúlt évtized legnagyobb mezőgazdasági fejlesztési csomagja Szerbiában.

„A vidékfejlesztés többé nem mellékes tétel. Innen érkeznek a beruházások a gépesítésbe, az új gyümölcsösök és szőlőültetvények telepítésébe, az öntözésbe és a falusi infrastruktúrába. Ezek az intézkedések közvetlenül csökkentik az aszály és a szélsőséges időjárás kockázatait” – mondta Glamočić.

Hangsúlyozta, hogy a minisztérium 2026-ra vonatkozó költségvetési javaslata, amelyet a parlament mezőgazdasági bizottsága elfogadott, világosan mutatja, hogy az állam nem költségként tekint a mezőgazdaságra, hanem stratégiai befektetésként.

Szavai szerint az új költségvetésben a pénz oda kerül, ahol a termelés ellenálló képessége a legfontosabb.

„Az éghajlatváltozás rákényszerített bennünket a változásra. Az elmúlt évek aszályai, valamint a mind gyakoribb viharok és szélsőségek a legjobb bizonyítékai annak, hogy nem támaszkodhatunk tovább a régi modellekre. Ha nem fektetünk be az öntözésbe, az árvízvédelembe, a modern gépesítésbe, az épületekbe és az állatállományba, akkor évről évre ugyanazokat a károkat kockáztatjuk” – mondta Glamočić.

Glamočić szerint a mezőgazdasággal párhuzamosan erősödik a vízgazdálkodás is, így a Köztársasági Vízügyi Igazgatóság a következő évben több mint 11,3 milliárd dinárból gazdálkodhat, amelyből több mint 7 milliárdot a vízfolyások rendezésére és a vízkárok elleni védelemre fordítanak.

Kiemelte továbbá, hogy az új költségvetésben fontos szerepet kap a digitalizáció is, és forrásokat biztosítanak a mezőgazdasági támogatások nyomon követésére szolgáló rendszer kiépítésére, valamint a mezőgazdasági üzemek nyilvántartásának az uniós IAKS rendszerhez való igazítására.