A Szerb Nemzeti Bank (NBS) figyelmeztetést kapott arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok úgynevezett másodlagos szankciókat vezethet be Szerbiával szemben a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) miatt – jelentette ki Jorgovanka Tabaković jegybankelnök a novemberi inflációs jelentés bemutatóján. Mint mondta, a figyelmeztetést nagyon komolyan veszik.

Számunkra ez komoly fenyegetés. Remélem, hogy ezek a szankciók nem lépnek életbe, mert az gyakorlatilag minden pénzügyi tranzakció blokkolását jelentené – fogalmazott Tabaković. Hozzátette: a központi bank nem kapott részletes tájékoztatást arról, mit is jelentenének pontosan a másodlagos szankciók. A jegybankelnök azt is megjegyezte, nem érti, miért nem engedélyezik Szerbiának a NIS megvásárlását, számolt be róla a Vajdasági RTV.

Tabaković hangsúlyozta, hogy az ország devizatartaléka 29,4 milliárd euró, a kincstár pedig tele van, és már a jegybanknak nincs elegendő kapacitása az aranykészletek tárolására.

Infláció: Tartósan a cél közelében

A jegybank vezetője szerint az infláció továbbra is a célsáv központi értéke, azaz 3 százalék körül alakul majd, ±1,5 százalékos eltéréssel. Az éves infláció 2026 végére várhatóan 4 százalék körüli szintre emelkedik.

Hozzátette: az inflációt mérsékelheti az új, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítását célzó törvénycsomag, a nemzetközi költségnyomás enyhülése, a dollár euróval szembeni gyengülése, valamint a következő mezőgazdasági szezon – feltéve, hogy jobb lesz az ideinél. Ezzel szemben a bérek növekedése és a nagyobb lakossági fogyasztás felfelé mutató kockázatot jelenthet, de a jegybank szerint ezek hatása nem lesz jelentős.

Lassult az infláció Szerbiában

Tabaković emlékeztetett: az éves infláció szeptemberben 2,9 százalékra, októberben pedig 2,8 százalékra esett, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány szeptembertől hat hónapra 20 százalékban korlátozta az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk kereskedelmi árrését. A rendelkezés nyomán szeptemberben 147 termék ára csökkent, így az élelmiszerek és üdítők éves drágulása az augusztusi 7,8 százalékról 1,7 százalékra mérséklődött.

A jegybankelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgáltatási szektor nem tudott érdemben magára találni, az építőipar pedig lassul, és a nettó export is visszaesés előtt áll.

GDP-növekedés: 2027-ben gyorsulás jöhet

Tabaković közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2026-os növekedése 3,5 százalék körül lehet, amit elsősorban a belső kereslet húz majd. Véleménye szerint az ország gazdasági teljesítményét az Expo 2027 előkészületei is ösztönzik.

A GDP-növekedést 2027-re már 5 százalékra becsüljük, amit az Expo miatt várhatóan jelentősen élénkülő szolgáltatásexport is támogatni fog – tette hozzá.