2026 elején több, a lakosság számára közvetlenül is érzékelhető jövedelemnövelő intézkedés lép életbe Szerbiában. A minimálbér 551 euróra emelkedik, ami tízszázalékos növekedést jelent, a közszférában dolgozók bére átlagosan 5,1 százalékkal nő, a nyugdíjakat pedig már január elején 12,2 százalékkal megemelve folyósítják. A kérdés ugyanakkor az, hogy mindez érdemben javítja-e az életszínvonalat.

Veljko Mijušković, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora szerint a minimálbér-emelés hatása elsősorban az alacsonyabb jövedelműeknél jelentkezik. Mint rámutatott, a minimálbér növekedése a mediánbért emeli, vagyis leginkább azok érzik meg, akik eddig a bérskála alsó részén helyezkedtek el.

Az átlagbér alakulása ezzel szemben inkább a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok teljesítményétől függ. A minimálbér-emelés csak közvetett módon hat rá, az igazi növekedést azok a szektorok adják, ahol magasabb termelékenység és bérezés jellemző.

Mennyivel nőhetnek reálisan a bérek?

A decemberi adatok alapján az átlagbér megközelítheti az 1000 eurót. Mijušković szerint 2026-ban – kedvezőtlen külső sokkok nélkül – 6–8 százalékos nominális bérnövekedés képzelhető el, ami 1060–1080 eurós átlagbért jelenthet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanilyen arányban nő a vásárlóerő is. A Szerb Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció 3–4 százalék körül alakulhat, így a reálbérek növekedése mindössze 2–3 százalékos lehet. Ez inkább szerény javulást jelent: a jövedelmek nagy része továbbra is a mindennapi megélhetési költségekre megy el, legfeljebb kisebb mozgástér nyílhat megtakarításra.

A professzor szerint ugyanakkor fontos, hogy a mérleg pozitív maradjon. A folyamatos, még ha lassú is, reálnövekedés stabilitást jelez, és kedvezőbb annál, mintha a bérek elmaradnának az inflációtól.

Hol érdemes munkát keresni 2026-ban?

A legígéretesebb ágazatok listája nem változott jelentősen az elmúlt évekhez képest. Továbbra is kiemelkedő a kereslet az informatikában, az energetikában – különösen a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó területeken –, valamint a logisztikában és a közlekedésben. Emellett az exportorientált feldolgozóipar is stabil lehetőségeket kínál.

Egyre nagyobb munkaerőhiány mutatkozik az egészségügyi és gondozási szolgáltatások terén is, ami hosszabb távon biztos megélhetést jelenthet. Mijušković szerint a munkaerőpiacon az jár előnnyel, aki képes több készséget és tapasztalatot ötvözni: a jövedelmi biztonság kulcsa a diverzifikáció.

Mit jelent a NIS helyzete a gazdaság számára?

A professzor szerint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat sorsa elsősorban az ország befektetői megítélése szempontjából fontos. Bár nem határozza meg önmagában a teljes nemzetgazdaság teljesítményét, erős jelzést küld a piacnak az energetikai stabilitásról és a jogbiztonságról.

Egy megnyugtató megoldás javíthatja az ország befektetési klímáját, és biztonságot nyújthat az ágazatban dolgozóknak is. Mijušković hangsúlyozta: Szerbiának több gazdasági pillére van, de a NIS kérdésének rendezése hozzájárulhat ahhoz, hogy 2026 valóban kiszámíthatóbb és kedvezőbb év legyen.