Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az RTS-nek adott interjújában ismertette a regionális kőolajpiacra vonatkozó terveket arra az esetre, ha a Mol részesedést szerezne a NIS-ben. Elmondása szerint egy–három napon belül megállapodás várható. Kiemelte, hogy szoros tárgyalások zajlanak az ADNOC-kal is, az Egyesült Arab Emírségek állami vállalatával. Beszélt annak lehetőségéről is, hogy Szerbia öt százalékkal növelje részesedését a NIS-ben, valamint a térség és egész Európa energiabiztonságáról.

Vučić elnök kedden kijelentette, hogy két–három napon belül kiderül, ki vásárolja meg a NIS orosz tulajdonrészét. Ez a határidő gyakorlatilag ma lejár. Ezzel egy időben Đedović Handanović miniszter asszony azt mondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a Mol és a Gazpromnyeft között az orosz részesedés eladásáról.

„Úgy gondolom, jó híreket közölhetek önökkel és a nézőkkel is, mivel a Mol és a Gazpromnyeft viszonylag gyorsan haladt előre a tárgyalások során, így reális esély van arra, hogy egy–három napon belül megszülessen egy kulcsfontosságú megállapodás, amely rendkívül jelentős a NIS többségi tulajdonrészének Mol általi megvásárlása szempontjából. Amikor ez megtörténik – és remélem, hogy ez egy–három napon belül bekövetkezik –, az OFAC-hoz azonnal benyújtják a kérelmet, és mivel a magyar kormány diplomáciailag támogatja a Mol-t a Gazpromnyeft NIS-beli részesedésének megvásárlásában, természetesen diplomáciai segítséget és támogatást nyújtunk annak érdekében, hogy ez az eljárás sikeres legyen”, mondta Szijjártó.

Az OFAC engedélye lehetővé teszi a NIS számára, hogy január 23-ig folytassa a kőolaj-feldolgozást, nyersolajat importáljon, valamint végrehajtsa a biztonságos ellátáshoz és a műszaki fenntartáshoz szükséges pénzügyi tranzakciókat, miközben az orosz részesedés eladásáról szóló tárgyalások határidejét március 24-ig meghosszabbították. Az elsődleges cél az OFAC-engedély meghosszabbítása, ami attól függ, hogy az amerikai kormányzat elégedett lesz-e az átvételről szóló megállapodás tervezetével.

„Ez még nem történt meg, mert a szerződéstervezetet akkor küldik el, amikor a Mol és a Gazpromnyeft megállapodásra jut. Remélem, ez a következő három napban megtörténik. Meggyőződésem, hogy ha az amerikai kormányzat elégedett lesz a szerződéstervezettel, akkor könnyen meg lehet találni a megoldást a pancsovai finomító működésének meghosszabbítására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormány azért nyújt diplomáciai támogatást a Mol-nak, mert amennyiben a Mol sikeresen megvásárolja a NIS többségi tulajdonrészét, akkor a Mol-on keresztül Szlovákia, Magyarország és Szerbia kőolajpiacai integráltan működnek majd. Ez a régiót az energiabiztonság szempontjából olyan kedvező helyzetbe hozza, amilyenben még soha nem volt”, magyarázta Szijjártó.

A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy a tengerparttal nem rendelkező országokról van szó, amelyek – finoman szólva – nem tartoznak a világ legnagyobb kőolajtermelői közé, de ez a hátrány az integrált piaci működés révén nagymértékben csökkenni fog.

„Ebben a tekintetben a pancsovai finomító kulcsszerepet játszik majd, hiszen a pozsonyi, a magyarországi és a pancsovai regionális finomítók együttműködése teljesen új, jelentős dimenziót ad ennek a térségnek, amilyenre korábban nem volt példa. Mindannyian tudjuk, hogy bármennyire is jó ez, mindig vannak, akik ellenzik, és nem tartózkodnak a hamis hírek és valótlanságok terjesztésétől. Hallottam olyan álhíreket, amelyek szerint a jövőben bezárnák a pancsovai finomítót, ami nem igaz. Szeretném üzenni a szerbiai nézőknek, hogy ne higgyenek ezeknek a hazugságoknak. A Mol álláspontja szerint a pancsovai finomító kulcsfontosságú jelentőségű”, ismételte Szijjártó.

Elmondása szerint a Mol szoros tárgyalásokat folytat az ADNOC-kal, és úgy gondolja, nagyszerű hír lenne, ha a régió három piacának integrált működését az ADNOC és a Mol együttműködése is támogatná Szerbia vonatkozásában.

Arra a kérdésre, tervezi-e Magyarország a Barátság kőolajvezeték kapacitásainak felhasználását Szerbia ellátására a jövőbeli vezetéken keresztül, és csökkentené-e ez a függőséget a meglévő útvonalaktól és beszállítóktól, elsősorban a JANAF-tól, a következőket válaszolta: „Ez kulcskérdés, mert a közelmúlt megmutatta, mennyire kiszolgáltatottá válik egy ország, ha az olaj- vagy gázszállítók egyetlen útvonalon keresztül juttatják el az energiát. Sajnos Brüsszel most ebbe a helyzetbe akarja hozni Magyarországot az úgynevezett Repower EU projekttel, amelynek célja Oroszország teljes elszigetelése az Európai Unió energiaellátásából. Mi ezt teljes mértékben elutasítottuk. Ez mindenképpen rontaná a térség energiabiztonságát, ezért minél több útvonal és kőolajvezeték, minél több forrás áll rendelkezésre, annál jobb. Ebben nincs semmi bonyolult, ezt nagyon könnyű megérteni”.

Hozzátette: ezért tartják kulcsfontosságúnak egy új kőolajvezeték megépítését Magyarország és Szerbia között.

A szerb kormány már kiírta a pályázatot a vezeték megépítésére, és a Mol egyik leányvállalata is jelentkezett erre a tenderre.

„Magyarországon jelenleg egy törvényt készítünk elő, amely ezt a beruházást nemzetgazdasági prioritássá nyilvánítja, és úgy gondolom, hogy ez gyorsan megvalósulhat, 2028-ra. Ami a kőolajvezetéket illeti, egy termékvezetéket is tervezünk építeni, amely összeköti a magyarországi finomítót a Mol vajdasági logisztikai bázisával, ami szintén hozzájárul majd Magyarország és Szerbia energiabiztonságához”, közölte a magyar külügyminiszter.