Milan Beslać közgazdász kijelentette, hogy nem váratlan, hogy a hathavi Euribor az elmúlt évek legnagyobb napi növekedését mutatta, 7,3 százalékkal.

Mint mondta, ez a globális olaj-, üzemanyag- és mezőgazdasági piac jelenlegi zavarai miatt nem meglepő, és úgy véli, az Euribor továbbra is fokozatosan emelkedni fog mindaddig, amíg az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek piaca egyensúlyba nem kerül.

Beslać arra is kitért, hogy az Euribor több mint 0,1 százalékpontos napi emelkedése azt mutatja: minden felfelé vagy lefelé történő mozgás hatással van a pénzügyi piacokra azokban az országokban, ahol az Euribort használják a hitelviszonyok és a törlesztőrészletek meghatározásánál. Hozzátette, hogy ez erősíti a piaci reakciókat.

„Azok a polgárok, akik euróhoz vagy más devizához kötött hitelekkel rendelkeznek, a törlesztőrészletek emelkedésére számíthatnak, de nem azonnal, hanem a következő elszámolási időszakban. Amikor sor kerül a részlet újraszámítására, az akkori Euribor-szint alapján biztosan nőni fog a havi törlesztés. Senki nem számít az Euribor csökkenésére, így a részlet csak magasabb lehet, de nem drasztikusan” – magyarázta.

Beslać rámutatott, hogy a mostani pénzügyi turbulenciák hatása egy-két hónapon belül lesz érezhető, amikor a hitelek drágulnak, nemcsak a lakáshitelek, hanem a vállalati hitelek esetében is, ami a termékek árának növekedéséhez vezet, és közvetlenül a fogyasztókra hárul.

„Minden ilyen turbulencia közvetlen következményekkel jár a fogyasztók számára, függetlenül attól, hogy a költséget a vállalat vagy a cég viseli-e” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a vállalatok a pénzügyi terheket végső soron mindig beépítik a termékeik és szolgáltatásaik árába, ami a végső fogyasztóknál jelentkezik.

Arra a kérdésre, hogy az Euribor emelkedése és az esetleges kamatnövekedés miként hat Szerbiára, Beslać elmondta: a Szerb Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban helyes monetáris politikát folytatott azzal, hogy nem csökkentette az irányadó kamatlábakat. Véleménye szerint ezt a politikát folytatni fogják, amennyiben nem következik be további Euribor-emelkedés vagy az amerikai jegybanki kamatok növekedése.

„Ez az egyetlen eszköz, amellyel az állam megfelelően tud hatni az inflációra, mégpedig az irányadó kamatlábakon keresztül” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy mit tegyenek azok, akik jelenleg lakáshitel felvételén gondolkodnak, Beslać azt mondta: minden olyan állampolgárnak, aki rendelkezik megfelelő hitelképességgel és szüksége van lakásra, érdemes megvásárolnia azt, ugyanakkor fontos felmérni, hogy a következő 20 évben – ameddig a hitelt felveszik – stabil munkával és jövedelemmel rendelkeznek-e.

„Fel kell mérni a hitelképességet. Mindig figyelembe kell venni, hogy a hitel milyen módon van indexálva: devizához kötött vagy fix kamatozású. Ha változó kamatozású hitelt választunk, amely az Euriborhoz vagy a dollárhoz kötött, az bizonyos értelemben spekuláció. Ha viszont fix kamatot választunk, kezdetben többet fizetünk, de ez nem jelenti azt, hogy a futamidő végén is többe kerül” – magyarázta Beslać.