Szerbia nagy részén befejeződött a tavaszi vetés, a gazdák pedig a bizonytalan nemzetközi körülmények ellenére időben elvégezték a munkát. Az Euronews Serbia beszámolója szerint az állam kedvezőbb áron biztosított gázolajat a termelőknek, sok gazdának pedig volt tartalék műtrágyája is. A piac alakulását azonban a következő hónapokban az időjárás és a közel-keleti válság is befolyásolhatja.

Žarko Galetin agroökonómiai elemző szerint a szántóföldi növények szempontjából jól indult az idei gazdasági év, de a hozamokról még korai beszélni, mert a tavaszi vetés csak most fejeződött be, illetve egyes helyeken még a végéhez közeledik. Mint mondta, a vetési határidőket sikerült betartani, és az időjárás is kedvezően alakult: áprilisban négyzetméterenként mintegy 60 liter eső esett, ami különösen a búzának és a frissen vetett növényeknek kedvezett.

Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaválság a mezőgazdaságban is érezteti hatását. A műtrágya árának emelkedése már most jelentős kárt okozott a termelőknek, és ha a válság elhúzódik, a gázolaj ára és ellátása is komoly gondot jelenthet. Szerinte az állam ugyan segített a műtrágya biztosításában, de kérdéses, hogy mekkorák a tartalékok, és mi történik az őszi szezonban.

Galetin szerint az élelmiszerpiac nem azonnal reagál a közel-keleti válságra, hanem késleltetve, egyfajta „visszhanghatásként”. A gáz, a nitrogén, a foszfátérc és a kén a műtrágyagyártás fontos alapanyagai, ezek jelentős része pedig a konfliktus által érintett térséghez és a Hormuzi-szoroshoz kötődik. Ezért a drágulás előbb a termelési költségekben, később pedig az élelmiszerárakban jelenhet meg.

Szerbiában ez különösen érzékeny kérdés, mert az élelmiszer a fogyasztói kosár mintegy 40 százalékát teszi ki. Galetin szerint a gabonafélék és olajnövények ára nem olyan hirtelen nő, mint az orosz–ukrán háború kezdetén, de az emelkedő trend már látható. A drága gázolaj és műtrágya a mezőgazdasági termelés két legfontosabb költségelemét érinti.

A készletekről szólva az elemző emlékeztetett arra, hogy az előző gazdasági év az elmúlt ötven év egyik legrosszabbja volt a hozamok szempontjából. A búza viszonylag jól átvészelte az aszályt, de a kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa jelentős veszteségeket szenvedett el.

Kukoricából jelenleg éppen annyi van, amennyi a hazai szükségletek fedezéséhez elegendő, az export viszont drasztikusan visszaesett. Galetin szerint Szerbiát korábban jelentős kukoricaexportőrként tartották számon, most azonban már nem ez a helyzet.

Búzából nincs ellátási gond: elegendő mennyiség áll rendelkezésre, a minősége is megfelelő, a fehérjetartalom 12 százalék körül vagy afölött alakul. A legnagyobb veszteséget a szója szenvedte el, ezért Szerbia várhatóan importra szorul, elsősorban szójadarából, amelyet takarmányként használnak.

Galetin szerint a helyzet összességében nem katasztrofális, de jóval rosszabb annál, amihez Szerbia regionális agrárhatalomként korábban hozzászokott.