Szerbia GDP-növekedésének becslése 2026 első negyedévében három százalékot tesz ki, ami jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett ütemet, jelentette ki ma Siniša Mali pénzügyminiszter, miután találkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével, amelyet Anette Kyobe vezet.

„A legfrissebb, 2026 márciusára vonatkozó adatok a vártnál lényegesen jobb eredményeket mutatnak. Az első negyedévi GDP-növekedés becslése három százalék, ami jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett 2,6 százalékos dinamikát, amely éves szinten háromszázalékos növekedést vetített előre” – mondta Mali a pénzügyminisztérium közleménye szerint.

Elmondta, hogy az ipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok különösen erősek, és meghaladták a várakozásokat.

A belgrádi találkozón az IMF küldöttségével a világgazdaságot érintő kihívásokról, azok Szerbiára gyakorolt hatásairól, valamint a legújabb makrogazdasági folyamatokról, kilátásokról és kockázatokról tárgyalt.

A miniszter bemutatta Szerbia reformfolyamatainak kulcsfontosságú mutatóit az IMF által 2024. december 9-én jóváhagyott aktuális Gazdaságpolitikai Koordinációs Eszköz (Policy Coordination Instrument) keretében zajló harmadik felülvizsgálat kapcsán.

Kiemelte, hogy az idei első negyedévre vonatkozó GDP-adatok biztatóak, és jó alapot teremtenek az év végi magasabb gazdasági növekedéshez.

A miniszter hozzátette, hogy a kiskereskedelmi forgalom is felülmúlta a várakozásokat, 14 százalékos reálnövekedéssel, ami az erős belföldi keresletet jelzi.

Mint mondta, 2026-ra körülbelül háromszázalékos növekedést prognosztizálnak, míg 2027-re az előrejelzést 4,5 százalékra módosították, ugyanakkor tisztában van az IMF konzervatívabb megközelítésével, ezért megérti a növekedési előrejelzések felülvizsgálatát.

„Szerbia megtalálta saját növekedési forrásait. Jövőre mi leszünk a legnagyobb szakosított Expo kiállítás házigazdái, és az esemény megszervezését kísérő nagy beruházások további erős növekedési motort jelentenek majd számunkra” – magyarázta Mali.

Hozzátette, hogy Szerbia fiskális politikája továbbra is szilárdan középtávú keretbe illeszkedik, világosan meghatározott céllal: a költségvetési hiány 2026-ban és 2027-ben legfeljebb a GDP három százaléka legyen, majd 2028-ban 2,5 százalékra csökkenjen.

Mint kiemelte, ez biztosítja az államadósság további csökkenő pályáját, amely a 2025-ös GDP-arányos 44,4 százalékról jelenleg mintegy 41,7 százalékra mérséklődött.

Mali külön hangsúlyozta, hogy az állami beruházások növekedése stratégiailag irányított és összhangban van a fiskális fenntarthatósággal, a GDP mintegy 6,7 százalékos szintjén, amely szerinte a növekedés egyik kulcspillére anélkül, hogy veszélyeztetné az államháztartás stabilitását.

Hozzátette, hogy Szerbia az elmúlt években sokat dolgozott a pénzügyi rendszer stabilizálásán, a fiskális rendszer konszolidációján és az átfogó reformokon, amelyek nem voltak könnyűek, az IMF pedig ezekben a nehéz folyamatokban megbízható és szilárd támaszt jelentett.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia teljes mértékben elkötelezett a reformok és az európai integráció mellett, és hogy az eddig végrehajtott intézkedések jelentős eredményeket hoztak, hiszen Szerbia két évvel ezelőtt Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott.

Hozzátette, hogy az ország továbbra is biztonságos szinten tartja az államadósságot, miközben növeli a polgárok életszínvonalát és a tőkeberuházásokat.

„Ma gazdaságilag biztonságos talajon állunk. A fő kérdés most az, hogyan tartsuk fenn a további növekedést anélkül, hogy csökkentenénk az állami beruházásokat, miközben tovább nőnek a bérek és a nyugdíjak. Egyelőre ebben sikeresek vagyunk, és tudjuk, hogy az IMF is látja erőfeszítéseinket” – üzente.

A miniszter hozzátette, hogy az idei év valamennyi találkozójának fő témája az energiabiztonság, valamint azok az óvintézkedések, amelyeket az országok az esetleges újabb globális instabilitások esetén alkalmaznak.

Kiemelte, hogy a világhelyzet olyan, hogy a válság állandóvá vált, és az egyes országok előnye kizárólag abban rejlik, miként reagálnak minden új válságra.

„Egy ország ereje ma kizárólag abban mérhető, mennyire képes megvédeni magát a kívülről érkező gazdasági nyomásokkal szemben, amelyek nap mint nap jelentkeznek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Szerbia megítélése kedvező.

A Nemzetközi Valutaalap missziója május 5-éig tartózkodik Belgrádban.