2027 júliusától az Európai Unióban egységes készpénzfizetési korlát lép életbe: áruk és szolgáltatások vásárlásakor nem lehet majd 10 ezer eurónál nagyobb összeget készpénzben kifizetni, ha az ügyletben legalább az egyik fél jogi személyként szakmai vagy üzleti minőségben jár el. Az intézkedés az EU pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni új szabálycsomagjának része.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok például nem fizethetnek ki készpénzben egy 50 ezer eurós autót, ha azt autószalonban vásárolják. A korlátozás ugyanakkor nem vonatkozik azokra az ügyletekre, amelyeket két magánszemély köt egymással, nem üzleti minőségben. Így például egy használt autó magánszemélytől történő megvásárlására továbbra is az adott tagállam szabályai vonatkoznak.

Az uniós rendelet lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a 10 ezer eurós plafonnál szigorúbb, vagyis alacsonyabb készpénzfizetési korlátot vezessenek be. Ilyen korlátozások több országban, például Olaszországban már eddig is léteztek.

A készpénzhasználat korlátozásával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy az EU ezzel a készpénz fokozatos kivezetésére készül. A gazdasági szakértők szerint azonban nem erről van szó: a szabály nem tiltja be a készpénzt, hanem a nagy értékű, nehezebben ellenőrizhető tranzakciókat tereli átláthatóbb csatornákba. Az Európai Bizottság érvelése szerint a nagy összegű készpénzmozgásokat nehéz, sokszor lehetetlen konkrét bűncselekményhez kötni, ezért ezek különösen kockázatosak a pénzmosás szempontjából.

Az intézkedés célja a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az anonim nagy összegű ügyletek visszaszorítása. Az ENSZ becslései szerint évente a világ GDP-jének 2–5 százalékát moshatják tisztára, ami hatalmas, globális méretű problémát jelent. A Danas által idézett adatok szerint az uniós bűnszervezetek jelentős része pénzmosással finanszírozza tevékenységét és rejti el vagyonát, a készpénz pedig továbbra is gyakran használt eszköz.

Az új szabálycsomaggal együtt létrejön az Európai Unió új pénzmosás elleni hatósága is, amelynek székhelye Frankfurtban lesz. Az uniós pénzmosás elleni hatóság 2027-ben kap teljes körű jogosítványokat.

A Danasnak nyilatkozó Vladimir Vasić, a BBS Capital Investment Group igazgatója és alapítója szerint a 10 ezer eurós korlát az illegális eredetű pénzek legális pénzügyi rendszerbe juttatásának megakadályozását szolgálja. Mint mondta, a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabályok régóta léteznek, az EU pedig arra törekszik, hogy a pénzmozgások minél nagyobb része ellenőrizhető csatornákon keresztül történjen.

Vasić szerint a legfontosabb ellenőrzési pontok azok az intézmények, ahol a pénz belép a rendszerbe: a bankok, a pénzváltók és a biztosítótársaságok. Hozzátette, Szerbiának már most is van hasonló szabályozási kerete, amely nagyrészt az uniós előírásokat követi.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Központi Bank korábban leállította az 500 eurós bankjegyek kibocsátását, ami szintén a pénzmosás elleni stratégia része volt. Szerinte a 10 ezer eurós készpénzkorlát ugyanebbe az irányba mutat: megnehezíti, hogy illegális pénzek ellenőrizetlenül kerüljenek be a legális pénzügyi áramlásba.

A szerbiai polgárokat és vállalatokat az uniós szabály közvetlenül akkor érinti majd, ha az EU területén vásárolnak 10 ezer eurónál nagyobb értékű árut vagy szolgáltatást. Vasić szerint a nagyobb külföldi vásárlásoknál, például autóvásárláskor, a készpénz szerepe már most is korlátozott, hiszen az ilyen ügyletek jellemzően banki átutalással, előszámla és számla alapján történnek.

Arra a kérdésre, hogy Szerbiának is be kell-e vezetnie ugyanilyen készpénzkorlátot, Vasić úgy válaszolt: ez „nagyon is lehetséges”, és várhatóan az uniós csatlakozás egyik feltételévé válhat.

Az ingatlanpiac kapcsán a szakértő hangsúlyozta, hogy Szerbiában a lakás- és házvásárlásokat már most is banki rendszeren keresztül ellenőrzik. Mint mondta, ingatlant nem lehet úgy eladni, hogy a vételár ne haladjon át bankon, függetlenül attól, hogy a vevő saját pénzből vagy hitelből fizet. Ez szerinte lehetőséget ad a pénz eredetének ellenőrzésére.

Vasić szerint az a megfogalmazás, hogy Szerbiában sok ingatlant „készpénzben” vásárolnak, nem azt jelenti, hogy a pénz a bankrendszeren kívül marad. Ilyenkor is számlára fizetik be az összeget, és onnan történik a vásárlás. Nagyobb összegeknél a bankoknak vizsgálniuk kell a pénz eredetét, amelyet szerződésekkel, ajándékozással, megtakarítással vagy büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal lehet igazolni.

A szakértő úgy véli, az ilyen intézkedések mérsékelhetik a pénzmosást, de önmagukban nem szüntetik meg. A készpénzkorlát inkább egy újabb ellenőrzési eszköz, amely csökkenti az anonim, nagy összegű ügyletek mozgásterét.