Szerbia-szerte a végéhez közeledik a búzaaratás. Az eddigi eredmények szerint a termés mennyisége megfelelő, a szemek minősége pedig jó, a termelők azonban elégedetlenek, mert a felvásárlási ár jóval a termelési költségek alatt marad. A Vajdasági Szövetkezeti Szövetség sürgős állami beavatkozást kér a gazdák veszteségeinek elkerülése érdekében.

Az idei átlagtermés várhatóan megfelel az elvárásoknak, a búza minőségét pedig nagyon jónak értékelik. A gazdaságosságot azonban jelentősen rontja a kilogrammonkénti 19 dináros előzetes felvásárlási ár. A Vajdasági Szövetkezeti Szövetség számításai szerint egy kilogramm búza előállítása mintegy 27 dinárba kerül. Ahhoz pedig, hogy a gazdák a jelenlegi felvásárlási ár mellett egyáltalán nyereséget érjenek el, hektáronként legalább nyolctonnás termésre lenne szükségük, amit a legtöbb földterületen nehéz elérni, írja az RTV.

Ezért a szövetkezetek azt kérik az államtól, hogy mielőbb kezdje meg a búza felvásárlását az állami tartalékok számára, emellett pedig biztosítson rövid lejáratú, kamatmentes hiteleket a termelőknek, hogy a kedvezőbb piaci feltételekig tárolni tudják terményüket.

További problémát jelent, hogy továbbra sincsenek pontos adatok a tavalyi búzatermés készleteiről, ami megnehezíti a termelés tervezését. A Vajdasági Szövetkezeti Szövetség szerint a termelési költségek évek óta folyamatosan emelkednek, miközben a felvásárlási ár lényegében változatlan, ezért egyre több gazda kénytelen önköltségi ár alatt értékesíteni a termését.

Bár az idény összességében sikeresnek tekinthető, figyelembe véve a növényállomány fejlődését kísérő időjárási viszonyokat az ország különböző részein eltérő a helyzet, nyilatkozta az Euronews Szerbiának Goran Bekavac, az Újvidéki Szántóföldi és Zöldségtermesztési Intézet munkatársa.

– Tény, hogy egyes térségekben nagyon jó terméseredményeket értek el, máshol viszont a gazdák elégedetlenek, mert a hozam csupán a sokéves átlagot éri el – mondta Bekavac.

Hozzátette: a körülményeket figyelembe véve a szakma elégedett lehet az eredményekkel, ugyanakkor nem szabad általánosítani, hiszen Bácska, Bánát és Közép-Szerbia egyaránt sajátos kihívásokkal néz szembe.

A kukoricának áldás, a búzának veszély az eső

Miközben az aratás a végéhez közeledik, a csapadékos, változékony időjárás vegyes érzéseket vált ki a gazdákból. A már beérett, betakarításra váró búza számára az eső jelenleg inkább káros.

– A búza az ország minden részén beérett, és javában aratják. Az ezekben a napokban hulló csapadék csak a kapásnövényeknek, elsősorban a kukoricának és a napraforgónak kedvez. A búza esetében azonban bármilyen eső ronthatja a szemek technológiai minőségét, ezért a termelők most aggodalommal figyelik az eget – mondta Bekavac.

Szerinte az lenne az ideális, ha továbbra is száraz és stabil idő maradna, de szélsőséges hőség nélkül.

Különösen aggasztónak nevezte azokat a hőmérsékleteket, amelyek jóval meghaladják a növények számára kedvező biológiai értékeket. Emlékeztetett arra, hogy bár a kukorica melegkedvelő növény, ennek is megvannak a határai.

– A kukorica számára a 25–30 Celsius-fok közötti hőmérséklet a legkedvezőbb, megfelelő vízellátás mellett legfeljebb 35 fokig. Ennél magasabb hőmérsékleten azonban rendkívül kedvezőtlen folyamatok indulnak el. Ilyenkor leállnak a normális élettani folyamatok és a szervesanyag-felhalmozódás, ami elkerülhetetlenül terméscsökkenéshez vezet majd az őszi kukoricabetakarítás során – figyelmeztetett a szakember.

Fedezi-e a költségeket a 20 dinár körüli felvásárlási ár?

A gazdákat leginkább a felvásárlási ár foglalkoztatja. A globális energiaválság, valamint az üzemanyagok és a műtrágya drágulása miatt a termelési költségek jelentősen megemelkedtek, ezt azonban a végtermék ára nem követi.

Bekavac szerint az élelmiszer-termelés rendkívül energia- és tőkeigényes.

– Az inputanyagok ára hektáronként komoly kiadást jelent minden gazdálkodó számára. Az energiaválság, a dízelüzemanyag árának emelkedése és a világpiaci folyamatok közvetlenül befolyásolják a termelési költségeket. A gazdák jelenleg rendkívül elégedetlenek – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felvásárlási árakat a piaci kereslet és kínálat alakítja, mégis aggódik az idei szezon végkimenetele miatt.

– Nehéz azt mondani, hogy a 20 dináros felvásárlási ár minden termelő számára elfogadható. A Bánátban gazdálkodóknak, ahol hagyományosan gyakori az aszály és gyengébb minőségű a termőföld, ez az ár biztosan nem megfelelő. Attól tartok, hogy a piaci feltételek idén is meglehetősen kedvezőtlenek lesznek a szerbiai gazdálkodók többsége számára – tette hozzá.