Az év eleje óta csaknem 33 ezer álláshirdetés jelent meg az Infostud portálon, ami három százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés arra utal, hogy a vállalatok ismét intenzívebben toboroznak munkavállalókat, ugyanakkor továbbra is komoly gondot okoz a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya.

A legnagyobb kereslet a kereskedelemben, a termelőiparban, a szolgáltató szektorban, az építőiparban és a vendéglátásban mutatkozik. Az első öt hónapban több mint 1,7 millió turista érkezett Szerbiába, ami tovább növelte a munkaerőigényt a szálloda- és vendéglátóiparban. Az építőiparban 15, a turizmusban és vendéglátásban pedig 13 százalékkal nőtt az álláshirdetések száma.

Ezzel szemben az informatikai ágazatban immár három-négy éve csökken a kereslet. Idén az IT-szektorban 32 százalékkal kevesebb álláshirdetést tettek közzé, ami csaknem ezerrel kevesebb meghirdetett pozíciót jelent.

Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint 2025 végén és 2026 elején több külföldi tulajdonú vállalat bezárta szerbiai üzemeit, mert nem tudta fenntartani a termelést. Emiatt mintegy tízezer dolgozó veszítette el az állását, de ez a kedvezőtlen folyamat az év közepére megállt, és a szakszervezet javulásra számít az év végéig.

Kedvező fejlemény, hogy a fiatalok számára 24 százalékkal több álláshirdetés jelent meg, elsősorban az ifjúsági szervezeteken keresztül. Az Infostud szerint ismét könnyebb belépő szintű állást találni, mint tavaly.

A munkáltatók ugyanakkor továbbra is nehezen találnak megfelelő végzettségű és tapasztalatú jelentkezőket. Egy autókarosszéria-lakatos átlagosan 180 ezer dinárt keres havonta, egy munkáltató pedig nemrég 3.000 eurós kezdőfizetést kínált egy konyhafőnöknek.

A Szerbiai Munkaadók Uniója szerint a legsúlyosabb munkaerőhiány továbbra is az építőiparban tapasztalható, de a feldolgozóiparban, a közlekedésben, a logisztikában és a különböző szakmákban is jelentős a szakemberhiány. Az IT-szektorban ma már főként magas szintű szaktudással rendelkező szakembereket keresnek, míg korábban szinte minden pozícióra nagy volt a kereslet.

A munkaadók úgy vélik, a probléma nemcsak Szerbiát érinti: a felmérések szerint a világ országainak 74 százaléka küzd hasonló munkaerőhiánnyal. Szerintük a gazdasági szereplőknek nagyobb szerepet kellene vállalniuk az oktatási rendszer reformjában, hogy a képzés jobban igazodjon a munkaerőpiac igényeihez.