A nagy hőség és a hőhullámok egyre gyakoribbá és veszélyesebbé válnak az emberi egészségre nézve, ami a globális felmelegedés közvetlen következménye.

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint 2026 májusára a globális felmelegedés mértéke elérte az 1,43 Celsius-fokot. Ha ez a harmincéves tendencia folytatódik, 2029 januárjára az átlaghőmérséklet-emelkedés eléri az 1,5 Celsius-fokot.

A 2003-as európai hőhullám következtében több mint 70 ezer ember vesztette életét, az idei hőhullám során pedig eddig mintegy tízezer halálesetet regisztráltak.

A hőhullámok veszélyes meteorológiai jelenségek

Hőhullám akkor alakul ki, amikor egy adott térség felett tartósan magas légnyomás uralkodik, amelynek hatására a levegő tovább melegszik.

Vladimir Đurđević, a belgrádi Fizikai Kar professzora a 021.rs hírportálnak elmondta, hogy a hőhullámok önmagukban természetes légköri jelenségek. Térségünkben ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű meleg levegő érkezik délről, különösen Észak-Afrika térségéből.

Hozzátette, hogy a hőhullámok egyre gyakoribbá válásának fő oka a globális felmelegedés, amelyet a szén-dioxid túlzott kibocsátása és az ennek következtében felerősödő üvegházhatás idéz elő.

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint Újvidéken az átlaghőmérséklet 1940 és 2025 között jelentősen emelkedett.

„Arra számítunk, hogy a hőhullámok száma tovább nő, hosszabb ideig tartanak majd és intenzívebbé válnak. Pontosan ez történik napjainkban is. Az elmúlt években tapasztalható gyakoribb és hosszabb hőhullámok, amelyek már szélsőségesnek tekinthetők, közvetlen következményei a globális felmelegedésnek”, hangsúlyozta Đurđević.

A professzor arra is figyelmeztetett, hogy a hőhullámok veszélyes meteorológiai jelenségek, mert növelik az elhalálozási kockázatot. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az idei júniusi hőhullám idején a halálozások száma jóval alacsonyabb volt, mint 2003-ban, ami elsősorban a lakosság jobb tájékoztatásának és felkészítésének köszönhető.

A hőhullámok hatását tovább fokozza az úgynevezett városi hősziget jelenség. A városokban a növényzet hiánya, valamint a nagy kiterjedésű beton- és épületfelületek miatt a hőmérséklet magasabb, amit az emberi tevékenység – mint például a közlekedés – tovább erősít.

Az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) kutatásai szerint emiatt a városokban a hőmérséklet átlagosan akár 10 Celsius-fokkal is magasabb lehet, mint a vidéki térségekben. Ez hőstresszt idéz elő, amely komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Különösen veszélyesek azok az éjszakák, amikor a hőmérséklet nem csökken kellő mértékben, így a szervezet nem tud regenerálódni a nappali forróság után. A hőstressz időtartama egyre hosszabb, az éjszakák egyre melegebbek, és ezek a jelenségek már olyan térségekben is megjelentek, ahol korábban nem fordultak elő – áll a Copernicus kutatásában.

A hőstressz nemcsak az embereket, hanem az egész ökoszisztémát érinti. Jelentős hatással lehet a növényzetre és a mezőgazdaságra, növelve az aszályok és az erdőtüzek kockázatát.

„Emelkedett hőmérsékleten a szervezet nehezebben adja le a hőt, ezért fokozott erőfeszítést kell tennie a normális testhőmérséklet fenntartása érdekében”, mondta a 021.rs-nek Marina Jovetić, az Újvidéki Egészségház általános orvosa.

A legnagyobb problémát a szervezet hűtési mechanizmusai jelentik

Hőhullámról akkor beszélünk, amikor három vagy több egymást követő napon a levegő hőmérséklete meghaladja a 32 Celsius-fokot. Az emberi szervezet számára azonban a legnagyobb megterhelést azok a folyamatok jelentik, amelyekkel megpróbálja lehűteni magát, és ezek számos panaszt okozhatnak.

Magas hőmérsékleten a szervezet igyekszik leadni a felesleges hőt, ezért kitágulnak a vérerek, a bőr kipirosodik és meleggé válik. Emellett lassulhat a szívműködés, csökkenhet a vérnyomás és felgyorsulhat a légzés.

„Az intenzív izzadás következtében a szervezet elektrolitokat veszít, ami kiszáradáshoz és végső soron hőgutához vezethet”, mondta Jovetić.

A doktornő szerint a túlzott hőhatás következtében szomjúságérzet, szájszárazság, fáradtság, gyengeség, fejfájás, szédülés, ájulás, izomgörcsök és hányinger is jelentkezhet.

Szövődményként hőkiütések, a kéz és a láb duzzanata, az agy csökkent vérellátása miatt bekövetkező rövid eszméletvesztés, görcsök, hőkimerülés és napszúrás is kialakulhat.

A túlzott hőség legsúlyosabb következménye a hőguta, amely akkor alakul ki, amikor a testhőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot, és azonnali orvosi ellátást igényel.

„A hőguta tünetei közé tartozik a száraz, izzadás nélküli bőr, a gyors pulzus és légzés, az alacsony vérnyomás, a szédülés, a fejfájás, a hányinger, a hányás, a remegés, a zavartság, valamint esetenként az eszméletvesztés”, magyarázta Jovetić.

Kiket veszélyeztet leginkább a nyári hőség?

A doktornő szerint a legveszélyeztetettebbek a gyermekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők, a szív- és érrendszeri betegek, a tüdő- és vesebetegek, a pszichiátriai betegek, a cukorbetegek, valamint azok, akik a szabadban vagy nem megfelelően hűtött és szellőztetett helyiségekben dolgoznak.

A szív- és érrendszeri betegek esetében fokozott az ájulás, a vérnyomásesés, a szívinfarktus, a stroke és a tudatzavar kialakulásának veszélye, különösen a demenciában szenvedőknél.

A tüdőbetegeknél nehézlégzés, valamint az asztma és más krónikus légzőszervi betegségek súlyosbodása fordulhat elő, míg a cukorbetegeknél a kiszáradás, a magas vércukorszint, a vér elsavasodása és a cukorbetegség súlyos szövődményeinek kockázata nő.

A pszichiátriai betegek a nagy meleg hatására fokozott feszültséget, ingerlékenységet, valamint a pszichózis és a depresszió tüneteinek súlyosbodását tapasztalhatják. Emellett a hőség rontja az alvás minőségét, ami a bipoláris zavarban szenvedőknél mániás epizódokat válthat ki.

Hogyan alkalmazkodjunk a hőséghez?

A doktornő azt tanácsolja, hogy naponta legalább két liternél több vizet fogyasszunk, még a szomjúságérzet kialakulása előtt is, miközben kerüljük az alkoholt és a cukros italokat.

Hőség idején ajánlott sok folyadékot inni, könnyű ételeket fogyasztani, elsötétíteni a helyiségeket, valamint a légkondicionálót úgy beállítani, hogy a belső hőmérséklet legfeljebb hét Celsius-fokkal legyen alacsonyabb a kinti hőmérsékletnél.

A nagy melegben langyos vízzel érdemes zuhanyozni, hogy a szervezet fokozatosan hűljön le. A szabadban dolgozóknak gyakrabban kell pihenőt tartaniuk, és félóránként meg kell inniuk egy pohár vizet.