Egy év alatt csaknem negyedével nőtt a készpénzhitelek állománya Szerbiában, és ezek a kölcsönök váltak a lakossági eladósodás növekedésének fő hajtóerejévé. A szakértők szerint a háztartások még nem tekinthetők túladósodottnak, de aggasztó, hogy az adósságállomány csaknem kétszer olyan gyorsan nő, mint a bérek, írja a Danas.

Májusban a készpénzhitelek teljes állománya elérte a 991,5 milliárd dinárt, ami 23,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A bankok csak májusban 67,3 milliárd dinár értékben hagytak jóvá új készpénzhiteleket, így a lakosság ilyen jellegű tartozása egyetlen hónap alatt több mint 16 milliárd dinárral nőtt.

A bankokkal szembeni lakossági tartozások minden második dinárja készpénzhitelhez kapcsolódik. A 021.rs szerint az új kölcsönök csaknem kétharmada nem célhoz kötött készpénzhitel, vagyis olyan hitel, amelyet az adós szabadon felhasználhat. 2024 májusa és 2026 májusa között ezek állománya 44 százalékkal emelkedett, 688,5 milliárd dinárról 991,5 milliárdra.

A polgárok ezeket a hiteleket leggyakrabban fogyasztásra, korábbi tartozások refinanszírozására és mindennapi kiadások fedezésére veszik fel, nem pedig ingatlanvásárlásra vagy beruházásra. A szakértők szerint éppen ez jelenti a legnagyobb kockázatot: nem önmagában a lakossági eladósodás szintje aggasztó, hanem az, hogy a növekedés egyre inkább a kockázatosabb, fedezetlen, szabad felhasználású hitelekre épül.

Veroljub Dugalić, a kragujevaci Közgazdasági Kar nyugalmazott professzora a Danasnak azt mondta, a készpénzhitelek növekedése kényszerhelyzetet jelez. Szerinte

ilyen kölcsönből sokan nyaralást, téli üdülést, iskolakezdést vagy háztartási kiadásokat fizetnek, mert nincs más lehetőségük. Úgy fogalmazott: amikor az emberek alapvető szükségleteket is készpénzhitelből oldanak meg, az a szerbiai lakosság jelentős részének alacsony életszínvonalát mutatja.

Dugalić szerint ha a tendencia folytatódik, előbb-utóbb változtatásokra lesz szükség, de a lehetőségek korlátozottak. A Szerb Nemzeti Bank bevezethetne átmeneti korlátozásokat, tartós megoldást azonban csak az életszínvonal emelkedése jelentene. Mint mondta, nem a törlesztőrészlet az alapvető gond, hanem a fizetés: ha az embereknek nincs elég pénzük, gyakran kényszerből vesznek fel készpénzhitelt.

A Nemzetközi Valutaalap korábban arra figyelmeztetett, hogy Szerbiának óvatosabban kell kezelnie a lakossági eladósodás kérdését. Az IMF szerint az ország jelenleg még nincs bajban a polgárok túlzott eladósodottsága miatt, de a problémát nem kellene tovább szélesíteni, miközben az állam a lakáshitelprogramokkal maga is ösztönzi a hitelfelvételt.