Szerbia bruttó hazai terméke (GDP) 2026 első kilenc hónapjában reálértéken mintegy 3,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel az ország Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik – állapítja meg a belgrádi Gazdaságkutató Intézet és a Szerbiai Gazdasági Kamara által kiadott Makrogazdasági Elemzések és Trendek (MAT) című folyóirat legfrissebb száma. A kedvező összkép mögött azonban jelentős ágazati különbségek húzódnak meg: miközben a szolgáltatások és a kereskedelem bővülnek, az ipari termelés alig haladja meg a tavalyi szintet.

A Köztársasági Statisztikai Intézet november 2-án közzétett előzetes becslése szerint a GDP a harmadik negyedévben négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez gyorsulást jelent a második negyedévi 3,8 százalékhoz viszonyítva.

A Vajdaság Ma korábban már beszámolt arról, hogy a második negyedévben 3,8 százalékos volt a gazdasági növekedés.

A MAT elemzői szerint az év első kilenc hónapjában elsősorban a szolgáltatások, a nettó termékadók, valamint a nagy- és kiskereskedelem járultak hozzá a gazdasági növekedéshez. Figyelemre méltó a mezőgazdaság teljesítménye is, amely az elemzés szerint mintegy 11 százalékkal bővült.

Az ipari termelés ezzel szemben jóval szerényebb eredményt mutat.

A hivatalos statisztikai adatok szerint szeptemberben ugyan 3,2 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest, az első kilenc hónap egészében azonban mindössze 0,5 százalékos bővülést jegyeztek fel.

Szeptemberben a feldolgozóipar teljesítménye 5,1 százalékkal emelkedett, a bányászaté 0,6 százalékkal nőtt, miközben a villamosenergia-, gáz- és hőellátás ágazatában 7,2 százalékos visszaesés következett be.

Az adatok tehát arra utalnak, hogy a gazdaság növekedésének meghatározó részét jelenleg nem az ipari termelés, hanem más ágazatok biztosítják.

A szakértők korábbi elemzéseikben arra is figyelmeztettek, hogy a szerbiai feldolgozóipar teljesítményét kedvezőtlenül befolyásolja az euróövezet gazdasági helyzete, az európai ipar gyengélkedése, valamint a nemzetközi kereskedelmi korlátozások hatása.

A gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából ezért különösen fontos, hogy a termelő ágazatok és az export milyen teljesítményt nyújtanak a következő hónapokban.

Az ország gazdasági kilátásait a politikai változások is befolyásolhatják. Mint a Vajdaság Ma a Bank of America elemzése alapján megírta, az amerikai pénzintézet szerint az októberi választások utáni hatalomváltás önmagában nem veszélyezteti Szerbia makrogazdasági stabilitását.

A Bank of America elemzői ugyanakkor a kormányalakítás esetleges elhúzódását, az energiaárak emelkedését és a gazdaságpolitikai bizonytalanságot is a kockázati tényezők közé sorolták.

A Köztársasági Statisztikai Intézet november 30-án teszi közzé a harmadik negyedévi GDP részletes adatait. Ezekből pontosabban megállapítható lesz, hogy az egyes gazdasági ágazatok milyen mértékben járultak hozzá az ország növekedéséhez. (Tanjug, MAT, Köztársasági Statisztikai Intézet)