Szerbiában júniusban lassult az infláció: a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek, így az éves infláció az első félév végén 2,7 százalékot tett ki. Ez elsősorban a vártnál jóval kedvezőbb mezőgazdasági termésnek köszönhető.

A közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez csupán átmeneti enyhülés, mivel egyes termékek és szolgáltatások ára már júniusban és júliusban emelkedett, ősszel pedig további drágulások várhatók.

A kedvező időjárás és a jó mezőgazdasági szezon következtében az agrártermékek – különösen a bőségesen termő gyümölcsök – ára jóval alacsonyabb lett, mint tavaly, ami mérsékelte a fogyasztói árak emelkedését.

„Mivel tavaly a gyümölcs az aszály miatt rendkívül drága volt, az idei kiváló termés csaknem kétszámjegyű árcsökkenést eredményezett ebben a termékkategóriában. Emiatt az élelmiszerárak éves összevetésben is csökkentek, ami kulcsszerepet játszott az infláció lassulásában” – mondta a Biznis.rs portálnak Saša Đogović közgazdász.

Több irányból is erősödhet az inflációs nyomás

A szakértő szerint ugyanakkor több olyan tényező is van, amely a következő időszakban biztosan inflációs hatást gyakorol majd. Ezek egy része külső, geopolitikai eredetű, amelyre Szerbiának nincs befolyása, másik része viszont belső tényező, amely az állam döntéseitől függ.

„A közel-keleti válság továbbra sem rendeződött, és nyilvánvaló, hogy a háború befejezése nélkül nem is fog. Ez további inflációs nyomást gyakorol majd az élelmiszerárakra. Emellett tavaly szeptemberben korlátozták a kereskedelmi árréseket, így idén szeptembertől az összehasonlítási alap jóval alacsonyabb lesz” – mondta.

A legutóbbi bejelentések szerint az inflációt az állami költekezés is fokozhatja. A közgazdász úgy fogalmazott, hogy az úgynevezett „helikopterpénz” révén nő a fogyasztás és a kereslet, mert több készpénz kerül a gazdaságba anélkül, hogy azt a termelés növekedése fedezné, ami tovább erősíti az inflációs folyamatokat.

Đogović emlékeztetett arra is, hogy őszre bejelentették a villamos energia árának emelését.

Mindeközben már június végén is történtek áremelések: a jövedékiadó-naptár szerinti rendszeres kiigazítás miatt egy doboz cigaretta ára 10 dinárral emelkedett.

Július 15-től a belföldi vasúti közlekedés jegyárai is átlagosan mintegy tíz százalékkal drágultak.

Új áramárak várhatók

A villamos energia drágulását őszre jelentették be, ugyanakkor még nem ismert, hogy ezt közvetlen kilowattóránkénti áremeléssel, a tarifarendszer átalakításával és a tarifahatárok további csökkentésével, vagy e két megoldás kombinációjával valósítják-e meg. Annyi bizonyos, hogy bármelyik megoldást választják, az növelni fogja az inflációt.

A tarifa módosításainak hatását jól mutatják a Köztársasági Statisztikai Intézet 2026 első negyedévére vonatkozó adatai. Ezek szerint a háztartások villamosenergia-ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, noha ebben az időszakban nem történt újabb általános áramáremelés.

Ennek oka az volt, hogy a téli hónapokban bevezették az új vörös tarifazónát. A legdrágább tarifakategóriába kerülés határát 1600-ról 1200 kilowattórára csökkentették, így több háztartás fogyasztásának egy része magasabb áron került elszámolásra.

Ehhez járult hozzá a 2025 októberében végrehajtott 9,6 százalékos áramáremelés statisztikai hatása is. Mivel 2026 első negyedévének adatait az előző év azonos időszakához viszonyítják, amikor ez az emelés még nem volt érvényben, a háztartások villanyszámláiban csaknem tízszázalékos éves növekedés jelent meg.

Đogović szerint az év második felében az energiaárak alakulása, a kereskedelmi árrések korlátozásának kifutása, az áram drágulása és a lakosságnak bejelentett állami juttatások egyaránt felfelé hajtják majd az inflációt, amely várhatóan meghaladja a jegybank által kitűzött 4,5 százalékos felső célt, és elérheti az öt százalékot is.

Úgy véli, ez annak ellenére bekövetkezhet, hogy a mezőgazdaság továbbra is kedvezően hathat az inflációra, hiszen idén kukoricából és napraforgóból is jó termés várható.

A szerb kormány közelmúltbeli döntésével kapcsolatban, amely 20 százalékkal csökkentette a kőolajszármazékok jövedéki adóját, a közgazdász úgy fogalmazott, hogy ezzel a hirtelen üzemanyagár-emelkedést kívánták megelőzni, amely közvetve más ágazatokban is áremelkedést idézhetett volna elő, és felerősíthette volna az inflációs várakozásokat.

„A jövedéki adó csökkentése egyfajta pufferként szolgál, de ez nem tarthat sokáig, mert növeli a költségvetési hiányt. Annak érdekében, hogy a hiány ne haladja meg a bruttó hazai termék három százalékát, egyes tervezett beruházásokat elhalasztanak, hogy a költségvetési hiány a kitűzött keretek között maradjon” – mondta.

A második félév inflációs kilátásaival kapcsolatban Đogović arra számít, hogy a Szerb Nemzeti Bank enyhén szigoríthat monetáris politikáján, és 0,25 százalékponttal emelheti az irányadó kamatlábat. Emellett nyomás nehezedhet a dinár árfolyamára is, mivel továbbra sem rendeződött a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzete.

A Szerb Nemzeti Bank júliusban változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, ugyanakkor előre jelezte, hogy az infláció az év végén vagy a jövő év elején átmenetileg meghaladhatja a 4,5 százalékos cél felső határát. Ennek oka a közel-keleti konfliktus nyomán emelkedő világpiaci olaj- és nyersanyagárak, valamint a magasabb importált infláció lehet.

A jegybank ugyanakkor úgy véli, hogy amennyiben a közelmúltbeli energiapiaci sokk átmenetinek bizonyul, és a világpiaci olajár – amely az elmúlt egy hónapban csökkent – az év végéig, illetve jövőre is a jelenlegi alacsonyabb szinten marad, az infláció lassulni fog, és várhatóan 2027 közepére ismét visszatér a jegybanki célsávba.