A Fiskális Tanács szerint gazdaságilag nem indokolt a 2026-os költségvetési hiány tervezett növelése, és az állam által bejelentett egyszeri lakossági kifizetéseknek csak nagyon korlátozott hatásuk lehet a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére. A testület arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben ezek az intézkedések még az inflációt is tovább erősíthetik, írja a Beta.

A Fiskális Tanács a 2026-os költségvetés módosításáról készített értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiányt a bruttó hazai termék 3 százalékáról 3,5 százalékára emelnék, ami mintegy 59 milliárd dináros többletet jelent. A testület szerint ez érzékelhető és gazdaságilag nehezen indokolható fiskális lazítás.

A költségvetés módosításával a kiadások mintegy 172 milliárd dinárral nőnének, miközben a bevételeket 112,5 milliárd dinárral emelték meg. A Fiskális Tanács szerint a bevételi terv alapvetően reális, de a növekedés jelentős része rendkívüli, nem adójellegű bevételekből, mindenekelőtt állami vállalatok és a Szerb Nemzeti Bank nyereségéből, illetve osztalékaiból származna.

Az egyik legjelentősebb új kiadási tétel az egyszeri lakossági támogatások csaknem 100 milliárd dináros csomagja. Ebből mintegy 71 milliárd dinárt a költségvetésből, további 28 milliárdot pedig a Részvényalapból finanszíroznának. A nyugdíjasoknak járó támogatás ugyan a nyugdíj összegétől függően differenciált, a program nagy része továbbra is minden jogosultra kiterjedő, egyszeri és nem illeszkedik a szociális támogatások rendszerébe – állapította meg a tanács.

A testület szerint az ilyen általános pénzosztás csak korlátozottan képes mérsékelni a szegénységet és a társadalmi különbségeket, a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása is csekély lehet. Ezzel szemben a fogyasztás élénkítésén keresztül növelheti az inflációs nyomást. A Fiskális Tanács úgy véli, ilyen mértékű rendkívüli költségvetési élénkítés akkor lenne indokolt, ha a gazdasági helyzet hirtelen romlana, és az államnak a kereslet támogatásával kellene tompítania egy válság hatásait. Szerbiában azonban jelenleg nem ez a helyzet: a kormány maga javította az idei gazdasági növekedési előrejelzését 3-ról 3,3 százalékra.

A kormány ezzel szemben az intézkedéseket a lakosság életszínvonalának javításával indokolja. Siniša Mali pénzügyminiszter szerint az állami támogatási csomag teljes értéke 980,6 millió euró. Ennek részeként minden nagykorú állampolgár 6000 dináros egyszeri támogatást kaphat, míg a nyugdíjasok jövedelmüktől függően 20 ezer és 35 ezer dinár közötti összeget. A kifizetéseket szeptemberre tervezik.

A kérdésben ugyanakkor nincs teljes egyetértés a gazdaságpolitikai döntéshozók között sem. Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója néhány nappal korábban azt mondta, hogy az egyszeri támogatások nem lesznek hatással az inflációra, éppen azért, mert egyszeri kifizetésekről van szó. A Költségvetési Tanács mostani értékelése ezzel szemben kifejezetten számol azzal, hogy a nagy összegű, széles körű pénzosztás további inflációs nyomást idézhet elő.

A költségvetés módosításában a bevételkiesést növeli az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó ideiglenes csökkentése is, amely a Fiskális Tanács becslése szerint mintegy 30 milliárd dinárral mérsékli az állami bevételeket. A testület összességében azt kifogásolja, hogy a kedvezőbb gazdasági kilátások ellenére az állam nem a hiány csökkentésére használja fel a vártnál jobb bevételeket, hanem további kiadásokkal növeli a deficitet.