Mintegy egy százalékkal növelheti Európa termelékenységét a mesterséges intelligencia a következő öt évben, ugyanakkor tovább mélyítheti az egyenlőtlenségeket, növelheti az elektromos hálózatokra nehezedő terhelést és Európa külföldi technológiáktól való függőségét – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében.

A Reuters által ismertetett dokumentum az uniós pénzügyminiszterek szeptember 18-i és 19-i dublini informális találkozójára készült. Az IMF szerint a mesterséges intelligencia előnyei és költségei várhatóan nem egyenlően oszlanak majd meg az egyes országok, régiók és munkavállalók között, közölte a Reuters.

A fejlett európai gazdaságokban dolgozók mintegy 60 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amelyre jelentős hatással lehet a mesterséges intelligencia. Egyes munkavállalók az új eszközök segítségével hatékonyabban dolgozhatnak, mások munkahelye azonban veszélybe kerülhet a rutinfeladatok automatizálása miatt. Ez elsősorban azokban a munkakörökben jelenthet kockázatot, amelyekben a mesterséges intelligencia inkább helyettesíteni, mint segíteni tudja az emberi munkaerőt.

Az IMF arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia terjedése jelentősen növelheti az energiaigényt. Az európai adatközpontok már jelenleg is a kontinens villamosenergia-fogyasztásának mintegy három százalékáért felelősek, az igény pedig az AI szélesebb körű alkalmazásával várhatóan gyorsan emelkedik.

Különösen nagy terhelés nehezedhet az olyan technológiai központok elektromos hálózatára, mint Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin, ahol már most is jelentős számban működnek adatközpontok. A valutaalap szerint ezért az Európai Uniónak fejlesztenie kell a határokon átnyúló villamosenergia-hálózatokat, és tovább kell erősítenie az európai energiapiac integrációját.

Az IMF egy másik kockázatra is felhívja a figyelmet: Európa újabb stratégiai függőségbe kerülhet, mivel jelenleg elsősorban az Egyesült Államok és Kína dominál a mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésében. Ennek mérsékléséhez jelentős európai beruházásokra lenne szükség a saját AI-ipar fejlesztésében.

A jelentés szerint az uniós egységes piac további erősítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia előnyei egyenletesebben érvényesüljenek a 27 tagállamban. Az IMF szerint a jelenleg széttagolt tőke-, munkaerő- és energiapiacok ugyanis akadályozzák a beruházásokat és az innovációt.

A mesterséges intelligencia gazdasági előnyeiből várhatóan a fejlettebb európai országok részesülhetnek nagyobb mértékben, mivel gazdaságuk felkészültebb az új technológia alkalmazására. Ez azonban az IMF szerint azt a veszélyt is magában hordozza, hogy az AI terjedése tovább növeli az Európán belüli gazdasági különbségeket.