Szerbiában jelenleg összesen mintegy 11 gigawattnyi új nap- és szélerőművi kapacitás van a villamosenergia-átviteli hálózathoz való csatlakozás folyamatában. Az Elektromreža Srbije (EMS) emellett 2 gigawattnyi akkumulátoros energiatároló kapacitásra is kötött már szerződéseket – hangzott el az OIE Srbija 2026 megújulóenergia-konferencián Vrdnikben.

Jelena Matejić, az EMS vezérigazgatója szerint a cél az, hogy 2030-ra Szerbiában 3,5 gigawattnyi nap- és szélerőművi kapacitás működjön. Arra biztatta a befektetőket, hogy gyorsítsák fel projektjeik megvalósítását, és azt mondta: az átviteli hálózat rendelkezik megfelelő kapacitással, fejlesztését pedig a tervezett beruházások igényeihez igazítják, írja a Tanjug.

A most említett 11 gigawatt ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ekkora teljesítményű új erőművek rövid időn belül biztosan meg is épülnek. A hálózati csatlakozási folyamat több lépcsőből áll, és a projekteknek műszaki, engedélyezési, finanszírozási és hálózatbiztonsági feltételeknek is meg kell felelniük. Az EMS korábbi adatai szerint például 2025-ben 11 megújulóenergia-projektre írtak alá csatlakozási szerződést, ezek összesített teljesítménye valamivel meghaladta a 2 gigawattot. Köztük naperőművek és szél-nap hibrid energiatermelő parkok is szerepeltek.

A rendszer előtt álló egyik legnagyobb kihívás éppen az, hogyan lehet ekkora mennyiségű időjárásfüggő termelést biztonságosan beilleszteni a hálózatba. A bányászati és energiaügyi minisztérium júliusi adatai szerint akkor 12 gigawattnyi csatlakozási igény volt az átviteli, további 6 gigawatt pedig az elosztóhálózaton. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter akkor azt hangsúlyozta, hogy a megújulók terjedését úgy kell ösztönözni, hogy az ne veszélyeztesse az energiarendszer stabilitását és az ellátásbiztonságot.

Ebben kulcsszerepet kapnak az energiatárolók is. A nap- és szélerőművek termelése időjárásfüggő, ezért a nagyobb akkumulátoros rendszerek kiegyenlíthetik a termelés ingadozásait, és akkor is energiát adhatnak a hálózatnak, amikor a naperőművek vagy szélerőművek kevesebbet termelnek. Az EMS idén önálló akkumulátoros tárolóprojektekre is kötött csatlakozási megállapodásokat.

A szerbiai megújulóenergia-beruházások száma az elmúlt években gyorsan nőtt. Az energiaügyi minisztérium szerint 2022-höz képest mintegy háromszorosára emelkedett a beépített megújuló kapacitás, a tárca pedig a Bistrica és a Đerdap 3 tervezett szivattyús-tározós erőműveitől is azt várja, hogy hosszabb távon megkönnyítsék a nap- és szélerőművek integrálását.

A hálózati hozzáférés ugyanakkor szűk keresztmetszet marad. A nagy nap- és szélerőművek új csatlakozási tanulmányainak feldolgozását a szabályozási változások miatt részben 2029-re halasztották, miközben a már előrehaladottabb, megfelelő dokumentációval és hálózati pozícióval rendelkező beruházások tovább haladhatnak. Ezért a következő években nemcsak az lesz meghatározó, hány új projektet jelentenek be, hanem az is, hogy közülük mennyi jut el ténylegesen az építésig és a hálózatra kapcsolásig.

A folyamat léptékét jól mutatja a Noćaj térségében tervezett, 270 megawattos naperőmű is, amelyhez 72 megawattóra kapacitású energiatárolót terveznek, és amelynek kereskedelmi üzemét 2028 második negyedévére várják.