Minden harmadik szerbiai polgárnak gondot okozna egy váratlan háztartási kiadás fedezése, miközben sokan még a legalapvetőbb költségekre is nehezen tudnak félretenni. A szakértők szerint az egyszeri támogatások átmeneti segítséget jelenthetnek, de a szegénység és a megélhetési nehézségek tartós kezeléséhez átfogó szociálpolitikai változásokra lenne szükség.

Egyre nagyobb a szakadék a megélhetési költségek és a szociálisan veszélyeztetett emberek jövedelme között Szerbiában. Nađa Marković, az A11 Gazdasági és Szociális Jogok Kezdeményezésének jogásza szerint minden harmadik polgár számára komoly nehézséget jelentene egy váratlan háztartási kiadás fedezése – írja a FoNet.

Marković arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegénység ma már nemcsak azokat érinti, akik az alapvető szükségleteiket sem tudják kielégíteni. Egyre többen vannak azok is, akik jövedelmükből nem tudnak félretenni nyaralásra, váratlan kiadásokra vagy más, a mindennapi élethez tartozó költségekre. Példaként említette, hogy ha egy családban elromlik a mosógép, sok háztartás nem tudja úgy kifizetni a javítást, hogy közben a többi havi kiadásra is elegendő pénze maradjon.

A szeptemberi iskolakezdés különösen láthatóvá teszi a nélkülözés következményeit, nagy terhet róva a nehéz anyagi helyzetben élő családokra, mivel sok szülőnek gondot okozhat a gyerekek számára szükséges ruházat és iskolai felszerelés megvásárlása. Marković szerint a rendezetlen körülmények között élő roma családoknál élő gyerekeket ráadásul a lakókörnyezetük miatt is érheti megbélyegzés: ahol nincsenek megfelelő utak, előfordulhat, hogy sáros ruhában érkeznek az iskolába, ami tovább növeli a kirekesztés és az iskolai bántalmazás kockázatát.

A szakember szerint különösen nagy az eltérés a tényleges megélhetési költségek és a pénzbeli szociális segély összege között. Úgy becsülte, hogy

az alapvető szükségletek fedezéséhez havonta mintegy 100–110 ezer dinárra lenne szükség, miközben a pénzbeli szociális segély összege körülbelül 100 eurónak megfelelő dinár. A mintegy 90 ezer dináros mediánkeresetből élők számára is nehéz lehet megtakarítani vagy váratlan kiadásokra félretenni.

Marković kitért az állam szeptemberben folyósított egyszeri pénzügyi támogatására is. Szerinte az ilyen juttatások átmenetileg enyhíthetik a háztartások pénzügyi gondjait, hosszú távú megoldást azonban nem jelentenek: legfeljebb egy-egy aktuális problémán segíthetnek át, miközben a szegénység okait nem szüntetik meg.

Tartós változáshoz szerinte a szociálpolitika átalakítására, a szociális védelemre vonatkozó jogszabályok módosítására és a gyakorlat megváltoztatására lenne szükség. Arra is emlékeztetett, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben egyszeri támogatást nyújthatnak a rászorulóknak, ennek feltételei és gyakorisága azonban településenként eltérő.