Nemcsak a lakossági betéteseket, hanem a legnagyobb szerbiai állami vállalatokat és a befektetési alapok ügyfeleit is érintheti az Alta Bank összeomlása. A pénzintézetnél többek között a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), a Telekom Srbija és a szerbiai villamosenergia-átviteli hálózatot működtető EMS is vezetett számlát. Közben kiderült, hogy az Intesa Invest két befektetési alapjának is volt pénze az Alta Bankban, így befektetőik átmenetileg veszteséget könyvelhetnek el. Azt egyelőre nem tudni, mekkora összeg ragadt a csődbe jutott pénzintézetben.

Az Alta Bank működési engedélyét október 31-én vonta meg a Szerb Nemzeti Bank. Tegnap őrizetbe vették a pénzintézet tulajdonosát, Davor Macurát és további két személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hivatali helyzetükkel visszaélve jogosulatlanul pénzt vittek ki a bank trezorjából.

A szervezett bűnözés elleni ügyészség közlése szerint a feltételezett jogellenes vagyoni haszon elérheti a 45 milliárd dinárt, vagyis a mintegy 385 millió eurót. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, a gyanúsítottak büntetőjogi felelősségét még nem állapították meg.

Az Intesa Invest ügyfeleit is érinti a bank összeomlása

A szerbiai Banca Intesa tulajdonában álló Intesa Invest befektetésialap-kezelő társaság hétfő este közölte, hogy két befektetési alapjának is volt lekötött betétje az Alta Bankban, pontosabban két befektetési alapja, az Intesa Invest Cash Dinar és az Intesa Invest Cash Euro is rendelkezett lekötött betétekkel az Alta Bankban.

A Cash Dinar alap vagyonának 0,84 százalékát, a Cash Euro alapénak pedig 1,17 százalékát helyezték el a most bajba jutott pénzintézetnél.

A szerbiai Értékpapír-bizottság november 2-án arra utasította a befektetésialap-kezelő társaságokat, hogy az Alta Bankkal szembeni követeléseiket a bank vagyonának hivatalos felméréséig teljes egészében értékvesztettként tüntessék fel. Ennek megfelelően az Intesa Invest az érintett betétek tőkeösszegét és felhalmozott kamatait nulla értéken számolja el az alapok vagyonának értékelésekor.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a befektetők pénze végleg elveszett.

Az Intesa Invest hangsúlyozta, hogy a két alap továbbra is fenntartja teljes követelését az Alta Bankkal szemben, és azt a csődeljárás során bejelenti. Amennyiben sikerül visszaszerezni a pénzt vagy annak egy részét, az ismét növeli az alapok vagyonát, és kedvezően hat a befektetési jegyek értékére.

A követelések megtérülésének mértéke és időpontja egyelőre nem ismert.

Az N1 beszámolója szerint a befektetők közösségi oldalakon megjelent magyarázatai alapján elsősorban a várható hozam kerülhet veszélybe, de a tényleges pénzügyi következmények csak később lesznek megállapíthatók.

A portál nem hivatalos befektetői értesülésekre hivatkozva arról is írt, hogy a korábbi hatalom részéről állítólag nyomást gyakoroltak az Intesára, hogy a jelenleginél jóval nagyobb összeget helyezzen el Macura bankjában. Ezt az állítást azonban hivatalos forrás nem erősítette meg.

Állami vállalatok sora tartotta pénzét az Alta Bankban

A Nova.rs összeállítása szerint az Alta Bank az elmúlt években számos jelentős állami és közvállalat banki partnerévé vált.

A legismertebb ügyfelek között volt a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), amely az Alta Bankon keresztül bonyolította a lakossági villanyszámlák elektronikus befizetését. A megállapodás 2025 közepén, közbeszerzési pályázat nélkül jött létre.

Sajtóbecslések szerint az együttműködés évente több mint 17 millió euróval növelhette a bank bevételét. A pénzintézet minden egyes villanyszámla-befizetés után 50 dináros jutalékot számolt fel.

Az engedély megvonása után az EPS értesítette a belgrádi háztartási fogyasztókat és a garantált ellátásban részesülő kisfogyasztókat, hogy az októberi számláktól kezdve új bankszámlára kell teljesíteniük a befizetéseket. Az új számla a korábbi időszakból származó tartozások rendezésére is szolgál.

Az Alta Bankkal szerződéses kapcsolatban állt a belgrádi parkolási közvállalat is. A garázsokban és parkolókban bérelt helyek használóit 2025 augusztusától arra utasították, hogy befizetéseiket a korábban használt Addiko Bank helyett az Alta Bankban vezetett számlára teljesítsék.

A Szerb Nemzeti Bank nyilvántartása alapján a Telekom Srbija, a Belgrádi Vízművek és Csatornázási Közvállalat, a Srbijagas, az Elektrodistribucija Srbije és az Elektromreža Srbije is rendelkezett számlával az Alta Bankban.

A Nova.rs ugyanakkor hangsúlyozza: önmagában a bankszámla megléte nem bizonyítja, hogy az adott vállalat jelentős pénzösszeget tartott ott, és azt sem, hogy a számlákat pontosan milyen célra használták.

A pénzintézet ügyfelei között szerepelt a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) is. A sajtóban a Szerb Ortodox Egyház neve is felmerült, de az utóbbi ügyfélkapcsolatot nem sikerült egyértelműen igazolni.

Mennyi közpénz ragadhatott a bankban?

A Nova.rs szerint hétfő estig egyetlen érintett állami vállalat sem hozta nyilvánosságra, mekkora pénzösszeget tartott az Alta Bankban az engedély megvonásakor.

A portál értesülései szerint egyes cégek számláin egymilliárd dinárt meghaladó összegek is lehettek, ezt azonban az érintett vállalatok nem erősítették meg.

A szerbiai betétbiztosítási rendszer betétesenként 50 ezer euróig nyújt védelmet, de nem minden vállalat jogosult erre. A biztosítás a magánszemélyekre, vállalkozókra, valamint a mikro-, kis- és középvállalatokra terjed ki, a nagyvállalatokra nem.

Ezért különösen fontos kérdés, hogy a bankkal kapcsolatban álló állami nagyvállalatoknak mekkora összegű követelésük van, és abból mennyi térülhet meg.

A Szerb Nemzeti Bank április végi adatai szerint az Alta Bank összesen 25.538 számlát vezetett jogi személyek és gazdasági szereplők számára. Ez nem ugyanennyi ügyfelet jelent, hiszen egy vállalat több számlával is rendelkezhetett.

A bank csődeljárásának megindításáról a belgrádi gazdasági bíróság dönt. A Betétbiztosítási Ügynökség a bírósági határozat után teszi közzé a biztosított betétek kifizetésének részletes feltételeit és ütemezését.

Az Alta Bank összeomlása így már nem pusztán egy pénzintézet és ügyfelei problémája: az ügy a közvállalatok pénzgazdálkodását, a befektetési alapok működését és a közpénzek kezelésének átláthatóságát is érinti.