Gazdaság
Összeomlás küszöbén a szerbiai húsfeldolgozó ipar, senkinek sem kell a bélszín meg a csevapcsicsa

Összeomlás küszöbén áll a szerbiai húsfeldolgozó ipar, mert nem tudja értékesíteni a sertés-, marha- és csirkehúst. A szállodák és éttermek panganak, a koronavírus pandémia miatt elmaradtak a külföldi és a hazai vendégek is, a kivitel pedig leállt.

Zoran Matijević, az azonos nevű húsfeldolgozó üzem társtulajdonosa a Beta hírügynökségnek kijelentette, hogy nyáron szokott lenni a legnagyobb a kereslet mindenféle hús iránt, s ezért általában felmennek az árak. Most viszont a piacon felesleg van a kereslet csökkenése és a kivitel elmaradása miatt.

„A hazai piacon senkinek sem kell a hús, az árak esnek és a termelők bajban vannak”, összegezte a helyzetet Matijević.

A vágósertés ára 10-15 százalékkal csökkent a tavalyihoz viszonyítva, a felvásárlási ár 130–150 dinár.

Az üszőhússal már két éve problémák vannak. Miután ugyanis Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter 2018 májusában bejelentette, hogy Törökországba vám nélkül 5.000 tonna üszőhúst lehet exportálni, az állattenyésztők növelték az állományokat, a török piac pedig nem mutat érdeklődést ekkora mennyiség iránt. Ez „politikai megállapodás” volt, s mint ilyen, a politika miatt meg is hiúsul és „megbízhatatlan a tenyésztők szempontjából”, fogalmazott Matijević.

Az üsző felvásárlási ára 150–180 dinár, tavaly elérte a 250 dinárt is. A kereslet csökkenése miatt a cég nem tudja eladni a bélszínt, az üsző legjobb minőségű részét sem.

Matijević elmondta, hogy a csirkehús ára tavaly 260 dinár körül alakult kilogrammja, ma pedig 160–180 dinár, ami 20 százalékkal a kifizetődő ár alatt van.

A húsárak csökkenésének egyik oka viszont a nagy kedvezményes behozatal, ami miatt két nagy szerbiai húsfeldolgozó üzem bezárta a vágóhídjait és importálja a húst.

„Szerbiában az államnak nincs stabil politikája az állattenyésztés tekintetében, az európai országok viszont különféleképpen szubvencionálják a tenyésztést. Horvátország például prioritásként kezeli, hogy 40 százalékkal növelje a tenyésztést”, mondta Matijević. Ehhez támogatást is szerzett az Európai Uniótól, amelynek 90 százalékát nem kell megtérítenie.

Bosznia-Hercegovinában az afrikai sertéspestis miatti tilalom után nehéz értékesíteni a hústermékeket, mert közben más külföldi cégek törtek be a piacra.

Milenko Đurđević, a „Đurđević” cég tulajdonosa elmondta, hogy Törökországba, Olaszországba és Kínába március óta nem lehet üszőhúst szállítani a pandémia miatt.

„Naponta 100 bikát is exportáltunk, vagy 500-at hetente, most készen áll 5.000 darab, de nincs rá vevő”, mondta Đurđević.

Tavaly szállodáknak és éttermeknek naponta tonnányi kész csevapcsicsát szállítottak, most pedig a vendéghiány miatt alig van iránta kereslet. (N1)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
olvasó
2020. AUGUSZTUS 1. [ 17:13 ]

Azért az ellenőrök is a körmére nézhetnének, ha... hahaha.


Alfonz
2020. AUGUSZTUS 1. [ 5:52 ]

Józan gondolkodású ember SOHA nem teszi be a lábát a Matijevic boltjaiba. Ismerjük a múltját és a húsfeldolgozó technológiáját, de még nem eléggé. Ha az emberek összefognának, ez az oligarcha már rég becsukott volna. Csak 1-2 hónapig kellene karantén alatt tartani a boltjait.


Az a cél, hogy Szerbia elegendő jó minőségű energiával és energiaforrással rendelkezzen, de regionális energetikai csomópont is legyen, valamint megkerülhetetlen útvonal az energia és az energiaforrások átvitele terén. Ezért van szükségünk a transzbalkán folyosóra, a Balkán Áramlat gázvezetékre, de...
2020. NOVEMBER 23.
[ 8:30 ]
Miközben a közelmúltig szinte minden technológiai újítás, amit használunk, a Szilícium-völgyből származott, most új kihívó jelent meg. A TikTok sikere jelzi, hogy a kínai technológia is felnőtt a feladathoz. A közelmúltban hirtelen a TikTok lett az egyik legnépszerűbb közösségi médium, különösen az ifjúság...
2020. NOVEMBER 23.
[ 7:37 ]
A szerb kormány elfogadta a 2021. évi költségvetés javaslatát, amely összesen 1336,3 milliárd dináros bevételt irányoz elő, vagyis 45 milliárddal többet az idei vártnál, közölték a kormányülést követően. A költségvetési kiadásokat 1514,8 milliárd dinárban határozták meg, így a deficit a GDP három százaléka...
2020. NOVEMBER 20.
[ 14:49 ]
Beolvasás folyamatban