Szerbiában a legdrágább az élelmiszer a régióban, a minőség pedig vitás. De miért ilyen magasak az árak Szerbiában a környező országokhoz képest, és miért fordul elő gyakran, hogy a szerbiai termékek olcsóbbak a régió boltjaiban, mint itthon?

Ljubodrag Savić, a Közgazdaságtudományi Kar professzora az Insajdernek adott interjújában elmondta, hogy egyes országok a régióban – elsősorban Horvátország és Szlovénia – EU-tagállamok, így sokkal szigorúbb és érzékenyebb szabályozásnak vannak alávetve, és ez részben választ ad ezekre a kérdésekre.

„Szerbia a legnagyobb ország a Balkánon, és nyilvánvalóan vonzó piac. 2000 óta, amikor megjelentek a külföldi cégek, sokan azt gondolták, Szerbia afféle Eldorádó lesz. De ők nem miattunk jöttek, hanem önmagukért. Így ahelyett, hogy verseny lenne – mint az EU-ban –, jobb minőségért és alacsonyabb árakért, nálunk épp az ellenkezője történik: rosszabb minőség, magasabb árak” – mondta Savić.

A professzor szerint ennek több oka van. Egyrészt az állam nem végzi megfelelően a dolgát. Bár könnyű ezt mondani, kérdés, hogy képes-e egyáltalán. Hiszen a kormány döntött arról, hogy behozza a nagy kereskedelmi láncokat, így van is felelőssége. De nemcsak Szerbia tesz így, hanem a hozzá hasonló országok többsége is. Másrészt a kereskedők nem versenyeznek egymással. Nem kell, hogy formálisan egyeztessenek, elég, ha kialakul egyfajta hallgatólagos megállapodás. Így senki nem bánt senkit, és mindenki követi a maga árpolitikáját. De más okok is vannak. A piac szabályozásához szükséges törvények megvannak, ám a végrehajtás akadozik. Az európai szintű szabályozás papíron jó, de a gyakorlatban elakad – különösen a „második félidőben”, vagyis amikor a döntéseket kellene végrehajtani.

Megnehezíti a helyzetet az is, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek léteznek ugyan, de korlátozott hatáskörrel bírnak. A szakember szerint jogilag vannak feladataik, de érdemi lépéseket nem tudnak tenni.

"A fogyasztók sem élnek eléggé a nyomásgyakorlás lehetőségével. Sokan nem hajlandók visszautasítani a vásárlást túl magas ár esetén, vagy más helyre menni vásárolni. Ezt főként a rászorulók teszik meg, de ez önmagában nem elég hatékony", véli Savić.

A professzor szerint a boltok bojkottja sem hozta meg a várt eredményeket. Bár volt némi hatása, a vásárlók csak 1-2 napig tartózkodtak a vásárlástól, és sokan előre bevásároltak, így a kereskedők egyszerűen kivárták, míg a hullám elcsendesedett.

Savić emlékeztet az antitröszt bizottság vizsgálatára is, amelyet négy nagy áruházlánc ellen indítottak:

„Sok idő telt el, de még mindig nincsenek jelentések arról, hogy az állam mit tett az egyértelmű szabályellenes összejátszás ellen – amely lehet, hogy nem formális, de hallgatólagos biztosan. Ez az egyik legnagyobb probléma Szerbiában – és sajnos nemcsak ezen a területen. Az állam az "első félidőben" még jelen van, de a végén, amikor a törvényes szabályozás betartásáról van szó, szinte mindig lemarad, vagy teljesen kimarad a cselekvésből” – zárja gondolatait Savić.