Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) reggeli híradójában elmondta: Szerbia jelentős lépéseket tesz a fogyasztóvédelem területén az élelmiszerek eredetének és minőségének biztosítása érdekében. A fogyasztók döntik el, hogy mit vásárolnak, de nekünk biztosítanunk kell az átlátható termékcímkézését – hangsúlyozta Glamočić. Hozzátette, hogy az állatállomány kezd talpra állni, és hogy a mezőgazdasági szektorban Szerbia a legjobb helyzetben van a régióban. A gyümölcstermesztésre hatással van az éghajlatváltozás, a termelőket pedig modern eszközökkel kell felszerelni – magyarázta a szaktárca vezetője.

Glamočić elmondása szerint jelentős előrelépés történik a fogyasztóvédelem terén annak köszönhetően, hogy a szerb kormány rendeletet fogadott el az olyan tejtermékek címkézéséről, amelyek pálmaolajat vagy más növényi olajokat tartalmaznak.

„Eddig ez nem volt kötelező, így előfordult, hogy sajtot vagy tejfölt árultak ilyen megnevezéssel, miközben ezekben a termékekben pálmaolaj volt, amit nem jeleztek egyértelműen, vagyis megtévesztették a vásárlókat” – jegyezte meg Glamočić.

A rendelet előírja, hogy a gyártók, kiskereskedelmi láncok – valamint a pékségek és éttermek – jól látható módon, háromszög alakú jellel és nagy betűkkel tüntessék fel az ilyen információkat.

„A rendelet augusztus 1-jén lép hatályba, és minden szerbiai polgár érvényesítheti jogát, hogy tudja, mit fogyaszt. Nem akarunk semmit betiltani, de az ilyen dolgokat tudni kell” – tette hozzá a miniszter.

A fogyasztók választanak, az eladók legyenek átláthatók

A húsimport szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó bejelentések kapcsán – amely tavaly több mint 50.000 tonna volt Szerbiában – Glamočić kiemelte: ügyelni kell az élelmiszerek egészségügyi megfelelőségére.

„Ez azt jelenti, hogy ha állati eredetű élelmiszer – legyen az hús vagy tej – az országba érkezik, tudni kell az eredetét, hogy mely országokon haladt át a szállítmány, hol tárolják majd, és hogyan használják fel. Ezen a téren voltak hiányosságok, és a közelmúltban a régióban megjelent a száj- és körömfájás, ezért rendet kellett tenni” – mondta.

Mint fogalmazott: a jövőbeni szabályozásban meg kell határozni a felirat méretét is, amely azt az információt tartalmazza, hogy a hús milyen idős.

„Nem fogjuk megtiltani a külföldi hús fogyasztását. Egyedül a sertéstenyésztés terén állunk rosszul, így kénytelenek vagyunk sertéshúst importálni. Egyébként fagyasztott húst importálunk feldolgozásra, friss húsból jól állunk. Amikor friss hús érkezik külföldről, az általában 7–10 napos. Ezt mind fel kell tüntetni. A fogyasztó választ, hogy egy-két napos, drágább húst vesz, vagy importált, egyhetes vagy annál idősebb húst – de mi azt kérjük, hogy ez mind legyen feltüntetve” – hangsúlyozta.

Elavult modellek és új piac

Glamočić szerint az a fontos, hogy az állatállomány talpra álljon.

„A baromfitenyésztésben Európában a legversenyképesebbek vagyunk. Dolgozunk azon, hogy idén exportengedélyt kapjunk az Európai Unióba, és ezzel Európa vezetőivé váljunk. A tejiparban elértük a maximumot. A juhtenyésztés jól áll, de még javítható. Mesterségesen keltik azt a benyomást, hogy rossz a helyzet, de a régió országai közül mi vagyunk a legjobbak a mezőgazdaság és az állattenyésztés terén” – hangsúlyozta.

Szerbiában a gyümölcsösök a mezőgazdasági területek mintegy 4,8 százalékát teszik ki. Glamočić szerint a gyümölcstermesztést erősen befolyásolta a klímaváltozás.

„Segítünk a gyümölcstermesztőknek, és én ragaszkodom hozzá, hogy az emberek modern felszerelést szerezzenek be. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nagy ültetvényeknek be kell vezetniük a fagyvédelmi rendszereket, és megfelelő jégvédő hálót kell beszerezniük. Az új piacon nem lehet régi módszerekkel dolgozni” – figyelmeztetett Glamočić.

Azt is közölte, hogy Szerbia agrárkibocsátása 2024-ben 5,14 milliárd euró volt, és a legfontosabb pozitívum az, hogy az export 10 százalékkal nagyobb volt az előző évhez képest.

„Ha összevetjük az idei év első három hónapját a tavalyi év azonos időszakával, az export 11 százalékkal nőtt. A tempó jó, és tavaly 1,2 milliárd eurós többletünk volt az export és import különbözetéből. Sajnos továbbra is leginkább gabonát és gyümölcsöt exportálunk, de a cél, hogy jobban fókuszáljunk a feldolgozóipar termékeire, vagyis hogy nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékeket adjunk el” – magyarázta a miniszter.