Támogatta csütörtökön a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztását célzó kormányzati beterjesztést.

Az indítványra 412, ellene 202 képviselő voksolt.

Az indítvány alapján a konzervatív párti brit kormány kezdeményezi az Európai Uniónál a kilépés törvényben rögzített jelenlegi, március 29-i határidejének meghosszabbítását.

A kormány június 30-áig kéri a hosszabbítást, de ez a viszonylag rövid, meghatározott ideig szóló halasztás az indítvány szerint akkor reális, ha az alsóház március 20-áig - a jövő heti EU-csúcs kezdete előtti nap végéig - elfogadja a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást.

Ebben az esetben a halasztás célja az, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.

Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mikor terjeszti harmadszor is a Brexit-megállapodást az alsóház elé vitára és szavazásra.

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök azonban már a csütörtöki szavazás előtti napon, a halasztási kezdeményezésről szóló indítványt beterjesztő alsóházi felszólalásában figyelmeztette a képviselőket arra, hogy ha a ház továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók először januárban, majd e héten ismét nagy többséggel elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség. A londoni alsóház ugyanis elutasította annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A brit kormányfő felhívta a képviselők figyelmét arra is, hogy ha a Brexit halasztása túlterjed a kilépési megállapodás elfogadása esetére megjelölt június 30-i határidőn, az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan részt kellene vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon, mivel az új Európai Parlament várhatóan július első hetében tartja alakuló ülését.

A Brexit halasztásának kezdeményezéséről szóló, csütörtök este jóváhagyott kormányzati beterjesztés függelékében is szerepelt, hogy ha az alsóház március 20-áig nem fogadja el az EU-val elért Brexit-megállapodást, akkor az Európai Tanács a jövő heti csúcsértekezleten a kilépés bármiféle halasztásának jóváhagyása fejében nagy valószínűséggel egyértelmű választ követel majd arra a kérdésre, hogy a Brexit-határidő kiterjesztése milyen célt szolgálna, nem utolsósorban annak eldöntésére, hogy egyáltalán milyen időtartamú halasztásról lehet szó.

A kormány beterjesztése is hangsúlyozta, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Theresa May 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít. Ennek alapján a határidő idén március 29-én lejár, és a jelenlegi törvényi helyzet alapján aznap a brit EU-tagság automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.

A határidő meghosszabbítására az 50. cikkely lehetőség ad, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.

A hosszabbítási kérést a 27-ek várhatóan a jövő heti EU-csúcsértekezleten vitatják meg.

Jóváhagyás esetén Nagy-Britanniában törvénymódosításra is szükség lesz, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság idén március 29-én, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.

Ezt a törvényt nem írta felül az a szerdai szavazás sem, amelyen a képviselők többsége kizárta, hogy a brit EU-tagság bármikor, bármilyen körülmények között a Brexit feltételeit tartalmazó megállapodás nélkül szűnjön meg. Amíg a március 29-i Brexit-határnapot rögzítő törvény érvényben van, ez az alsóházi szavazási eredmény nem bír kötelező jogi erővel.

A kormány halasztási indítványáról tartott csütörtök esti voksolás előtt a londoni alsóház elvetett egy módosító indítványt, amely újabb népszavazás kiírását indítványozta a brit EU-tagságról.

A módosítási javaslat, amelyet egy képviselő a halasztási kezdeményezésről szóló kormányzati beterjesztéshez nyújtott be, a kilépési határidő kiterjesztésének céljaként határozta volna meg az újabb EU-referendum kiírását, de a javaslatot a képviselők 334:85 arányban elutasították.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. (MTI)