Az Európai Uniónak a következő években jelentősen növelnie kell védelmi képességeit az Oroszország felől érkező fenyegetéssel szemben, mivel ez a veszély a háború lezárultával sem fog megszűnni – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az európai védelmi felkészültség megerősítését célzó ütemterv bemutatásakor.

A Béke megőrzése, védelmi felkészültségi ütemterv 2030 című dokumentum a közös védelmi célokat, a tagállamok közötti együttműködés erősítését és a hiányosságok megszüntetését szolgáló intézkedéseket határozza meg.

Kallas hangsúlyozta, hogy Oroszország jelenleg nem képes katonai támadást indítani az EU ellen, de a következő években erre felkészülhet. Az ütemterv 2030-ig négy fő kezdeményezést javasol: drónvédelmi program indítását, egy megfigyelő misszió létrehozását az unió keleti határán, valamint egy európai légipajzs és egy űrvédelmi rendszer kiépítését. A főképviselő szerint ezek az intézkedések erősítik Európa elrettentő és védelmi képességét szárazföldön, tengeren, levegőben, a kibertérben és az űrben egyaránt, miközben közvetlenül hozzájárulnak a NATO célkitűzéseinek teljesítéséhez is.

A sajtótájékoztatón Andrius Kubilius uniós biztos kiemelte, hogy a hiányosságok felszámolásához az európai védelmi ipar megerősítése szükséges, amely képes a tagállamok igényeit megfelelő ütemben kielégíteni. Henna Virkkunen uniós biztos elmondta, hogy a katonai mobilitás javítása érdekében 2027-ig egységesített szabályokat és közlekedési hálózatokat kell létrehozni a csapatok és felszerelések gyors átcsoportosításához. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Európának egységesen és elszántan kell reagálnia a növekvő fenyegetésekre, megerősítve védelmi iparát és folytatva Ukrajna támogatását, amely egyúttal az európai biztonság záloga is.