Csaknem száz éve birtokolt választókörzetet veszített el a kormányzó brit Munkáspárt egy időközi parlamenti választáson.

Az északnyugat-angliai Gorton and Denton alsóházi képviselői helyét nagy fölénnyel a Zöld Párt szerezte meg, amely eddig soha nem győzött angliai időközi választáson. A 2024 óta kormányon lévő Munkáspárt ugyanakkor a harmadik helyre szorult a Zöldek és a radikálisan EU- és bevándorlásellenes, Nigel Farage vezette Reform UK mögött.

A Manchesterhez tartozó Gorton and Denton körzetben a korábbi munkáspárti képviselő, Andrew Gwynne – aki egymás után hat választást nyert itt – egészségi okokra hivatkozva január végén lemondott, miután tavaly felfüggesztették munkáspárti tagságát közösségi portálokon megjelent, sértőnek és rasszistának minősített bejegyzései miatt.

A pénteken véglegessé vált adatok alapján az előző nap tartott időközi választáson a Zöldek jelöltje, Hannah Spencer győzött a szavazatok 40,6 százalékával. A Reform UK 28,7 százalékkal a második, a Munkáspárt 25,4 százalékkal a harmadik helyen végzett.

Ez azt jelenti, hogy a Labour szavazataránya ebben a körzetben pontosan a felére zuhant: Andrew Gwynne a 2024-es országos parlamenti választásokon még a voksok 50,8 százalékával győzött.

A manchesteri választókerületet 1931 óta folyamatosan a Munkáspárt képviselte a londoni alsóházban, vagyis a kormánypárt 95 év után veszítette el ezt a körzetet.

A Zöldek a brit politikatörténetben most először nyertek időközi parlamenti választást, és korábban soha nem értek el 10 százaléknál nagyobb eredményt ilyen megmérettetésen.

A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Konzervatív Párt – amely 2010 és 2024 között kormányon volt Nagy-Britanniában – a mostani időközi választáson a voksok mindössze 1,9 százalékát kapta, ami történetének legrosszabb időközi eredménye.

Ugyancsak most fordult elő először az angliai időközi választások történetében, hogy nem a két hagyományos nagypárt, a Munkáspárt vagy a Konzervatív Párt végzett az első két helyen.

Sir John Curtice professzor, az egyik legismertebb brit választási szakértő a pénteki nyilatkozatában „szeizmikus léptékű” politikai fejleménynek nevezte az eredményt. Kiemelte: soha nem tűnt még ennyire gyengének a hagyományos kétpárti brit politikai berendezkedési modell, amelyben a Konzervatív Párt és a Labour a második világháború óta domináns szerepet töltött be.

Curtice szerint a mostani eredmény újabb kérdéseket vet fel a Munkáspárt parlamenti frakciójában Keir Starmer miniszterelnök politikai jövőjével kapcsolatban.

Starmer pozícióját az utóbbi időszak belpolitikai botrányai is megingatták, mindenekelőtt Peter Mandelson ügye. Mandelsont Starmer 2024-ben Nagy-Britannia washingtoni nagykövetévé nevezte ki, ám a veterán politikust nem egészen egy év után vissza kellett hívni, miután kiderült, hogy szoros baráti és üzleti kapcsolatokat ápolt a súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt, 2019-ben elhunyt amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel. Mandelsont a héten Londonban őrizetbe is vették annak gyanújával, hogy korábban bizalmas brit kormányzati adatokat szolgáltatott ki Epsteinnek.

Starmert már a Mandelson-botrány kirobbanása után is több munkáspárti képviselő távozásra szólította fel. (MTI)