Világ
Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez
Betűméret:             

Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez, de továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben - közölte Keir Starmer brit miniszterelnök.

Starmer a londoni kormányfői hivatalban elmondott hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával nem érnek véget a teheráni rezsim által a környező országok ellen végrehajtott rakétatámadások, és a célpontok között olyan országok is vannak, amelyek nem támadták meg Iránt.

Az iráni rakéták repülőterekbe és szállodákba csapódtak be, köztük olyanokba, amelyekben brit állampolgárok tartózkodtak - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Starmer felidézte: Irán a hétvégén egy bahreini támaszpont ellen is rakétatámadást intézett, és csaknem eltalálta az ott állomásozó brit katonákat.

Nem sokkal korábban John Healey brit védelmi miniszter elmondta, hogy a bahreini támaszponton 300 brit katona állomásozik, és a brit kontingens tagjai néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszínétől.

Hétfői nyilatkozatában a munkáspárti brit miniszterelnök elmondta: az öbölmenti partnerországok ebben a helyzetben arra kérték a brit kormányt, hogy fokozza a védelmükre tett erőfeszítéseket, emellett London kötelessége a brit állampolgárok életének védelmezése is. Hangsúlyozta: a térségben legalább 200 ezer brit állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, turistaként vagy átutazóban.

Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain - a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban - megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson "ennek az adott, korlátozott védelmi célnak" az elérésére - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Starmer közölte: a brit kormány úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, annak megakadályozására, hogy Irán "a felperzselt föld startégiáját alkalmazva" rakétatámadásokat hajtson végre az egész térségben, ártatlan civilek életét kioltva, brit állampolgárok életét veszélyeztetve és olyan országokat támadva, amelyek nem részesei a konfliktusnak.

A brit kormányfő hangsúlyozta: ez összhangban van a nemzetközi joggal. Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt az Irán elleni támadásokban, de folytatják védelmi műveleteiket a térségben. Starmer elmondta: a brit kormány ukrán szakértőket is bevon annak elősegítésére, hogy az öbölmenti országok lelőhessék az ellenük bevetett iráni drónokat.

"Valamennyien emlékszünk az Irakban elkövetett hibákra, és tanultunk ezekből. Nem vettünk részt az Irán elleni kezdeti csapásmérésekben és most sem csatlakozunk a támadó műveletekhez" - fogalmazott a brit miniszterelnök az MTI híre szerint.

Kijelentette: London szándékosan döntött úgy, hogy nem vesz részt a támadásokban, nem utolsósorban azért, mert meggyőződése szerint a legjobb megoldást a térség és az egész világ számára a tárgyalásos rendezés kínálja.

Starmer szerint ennek a rendezésnek tartalmaznia kell azt is, hogy Irán beleegyezik nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó törekvéseinek feladásába.

Donald Trump amerikai elnök Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek kérésére elhalasztja a - szavai szerint - keddre tervezett újabb katonai támadást Irán ellen. Az elnök Truth Social közösségi oldalán washingtoni idő szerint hétfőn délután megjelent bejegyzésében az Iránnal zajló "komoly...
2026. MÁJUS 18.
[ 23:08 ]
Októberben Észak-Macedóniában rendezik meg a Brdo-Brioni-folyamat következő csúcstalálkozóját, amelyet eredetileg májusban, a horvátországi Brijuni-szigeteken tartottak volna meg - jelentette be hétfőn Ljubljanában a szlovén államfő. Nataša Pirc Musar azután beszélt erről, hogy a szlovén fővárosban fogadta Gordana...
2026. MÁJUS 18.
[ 16:30 ]
Befizették Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki iroda volt vezetőjének szabadon bocsátásáért kiszabott 140 millió hrivnya óvadékot, a pénzmosással gyanúsított extisztségviselő ezt követően hétfőn elhagyhatta az előzetes fogdát - mondta el az Ukrinform hírügynökségnek Katerina Sipilova, a Legfelsőbb Korrupcióellenes...
2026. MÁJUS 18.
[ 15:24 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó