Az Európai Unió bővítése geopolitikai és stratégiai szükségszerűség, ugyanakkor a csatlakozásnak továbbra is az érdemeken és a feltételek teljesítésén kell alapulnia - hangsúlyozták hétfőn a Bledi Stratégiai Fórum külügyminiszteri eszmecseréjének résztvevői, köztük Orbán Anita.

A tárcavezetők szerint Közép- és Délkelet-Európa biztonsága, energetikai és közlekedési összekapcsoltsága egymástól elválaszthatatlan kérdéssé vált.

A Geopolitikai átrendeződés: Közép- és Délkelet-Európa a folyosók, a biztonság és a bővítés világában című panelbeszélgetésen Gordan Grlić Radman horvát, Tone Kajzer szlovén, Timcso Mucunszki északmacedón és Orbán Anita magyar külügyminiszter, valamint Dubravka Šuica, az Európai Bizottság mediterrán térségért felelős biztosa vett részt.

Orbán Anita kiemelte: Magyarország száz százalékban elkötelezett a Nyugat-Balkán uniós integrációja mellett, csatlakozott a Nyugat-Balkán Barátai csoporthoz, a térség valamennyi fővárosában szakértő segíti a csatlakozási folyamatot, és különmegbízottat is kineveztek a Nyugat-Balkán ügyeire. Sajnálatosnak nevezte, hogy Horvátország 2013-as belépése óta egyetlen újabb ország sem vált az EU tagjává. Magyarország továbbra is az érdemeken alapuló bővítést támogatja, és reméli, hogy Montenegró még az idén lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat - tette hozzá.

A magyar külügyminiszter az energetikai, a közlekedési és a digitális összeköttetések fejlesztését is sürgette. Mint mondta, a sérülékenyebbé váló ellátási láncok miatt felértékelődött a régiók szerepe, ezért szükség van az észak-déli földgáz-, kőolaj-, villamosenergia-, közúti, vasúti és digitális kapcsolatok kiépítésére a Baltikumtól az Adriáig.

Tone Kajzer szerint Közép- és Délkelet-Európa már nem csupán a Keletet és a Nyugatot köti össze, hanem az észak-déli kapcsolatok miatt is stratégiai térséggé vált. Úgy vélte, Közép-Európa biztonsága elképzelhetetlen stabil és biztonságos nyugat-balkáni szomszédság nélkül. Szlovénia ezért a térség ellenálló képességének erősítését, valamint az energiaellátás, az ellátási láncok és a közlekedési összeköttetések fejlesztését tekinti kiemelt feladatnak.

A szlovén külügyminiszter a bővítésről szólva arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánon hatalmi vákuum alakulhat ki, ha az Európai Unió nem cselekszik gyorsan. Szerinte a csatlakozási folyamatot nem lehet kizárólag technikai és bürokratikus kérdésként kezelni, az uniónak pragmatikusabb megközelítésre van szüksége. Hozzátette: az EU békeprojektként jött létre, a béke azonban a jelenlegi geopolitikai körülmények között már nem tekinthető magától értetődőnek.

Gordan Grlić Radman azt mondta, Horvátország stratégiai érdeke, hogy a nyugat-balkáni országok az Európai Unió tagjaivá váljanak. A bővítést az EU egyik legerősebb, egyúttal legolcsóbb külpolitikai eszközének, valamint a békébe történő legjobb befektetésnek nevezte. Hangsúlyozta viszont, hogy a geopolitikai megfontolások nem vezethetnek a csatlakozási feltételek enyhítéséhez, és a folyamatot nem szabad előre meghatározott dátumokhoz kötni.

A horvát külügyminiszter szerint a Nyugat-Balkánon továbbra is problémát jelentenek a háborúk rendezetlen örökségei, valamint egyes országok demokratikus működésének hiányosságai. Horvátország támogatja Albánia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását, utóbbi esetében pedig a daytoni megállapodás tiszteletben tartását, a hatalommegosztást, a kompromisszumot és a három államalkotó nép közötti politikai bizalom helyreállítását tartja alapvetőnek.

Timcso Mucunszki északmacedón külügyminiszter úgy fogalmazott: ha Európa a geopolitika nyelvén akar beszélni, a bővítést nem szemlélheti a bürokrácia logikáján keresztül. Szerinte azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek reformokat hajtanak végre és teljes mértékben igazodnak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, kézzelfogható előrelépést kell tapasztalniuk. A bővítés hitelességének helyreállításában szerinte az jelentene valódi áttörést, ha több nyugat-balkáni ország ténylegesen csatlakozna az unióhoz.

A miniszter szerint miután a 8-as és a 10-es közlekedési folyosó Észak-Macedóniában keresztezi egymást, ezért hazája és Európa szempontjából fejlesztésük nemcsak gazdasági, hanem biztonságpolitikai kérdés is. Figyelmeztetett az orosz, kínai és iráni befolyási kísérletekre, a kibertámadásokra és a gazdasági nyomásgyakorlás veszélyére is.

Dubravka Šuica szerint a bővítés az Európai Unió geopolitikai és stratégiai szükségszerűsége. Hangsúlyozta viszont, hogy a tagjelölteknek teljesíteniük kell a meghatározott feltételeket, a végső döntés pedig a 27 tagállamtól is függ. Az MTI híre szerint úgy fogalmazott: az uniónak fel kell gyorsítania a folyamatot, mert a Nyugat-Balkán nélkül "lyuk maradna Európa közepén". Ehhez szerinte nemcsak az Európai Bizottságnak, hanem a tagállamoknak is rugalmasabbaknak kell lenniük.

Az uniós biztos arra is rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán, Közép-Európa és a mediterrán térség biztonságát nem lehet egymástól elkülönítve kezelni. Az EU versenyképességének előfeltétele a biztonság, amelyhez az energetikai, a közlekedési és a digitális összeköttetések fejlesztése is hozzátartozik.