A hágai székhelyű Koszovói Különleges Törvényszék háborús bűnök miatt 25 év börtönre ítélte Hashim Thaçit, Koszovó volt elnökét. A bíróság gyilkosság, kínzás, kegyetlen bánásmód, valamint jogellenes és önkényes fogva tartás miatt mondta ki bűnösnek az egykori politikust, aki a koszovói háború idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik vezetője volt. Thaçi mellett három másik korábbi UÇK-vezető, Kadri Veseli, Rexhep Selimi és Jakup Krasniqi ügyében is ítéletet hirdettek Hágában. Az ügyészség a vádiratban többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűnökkel vádolta őket, köztük üldözéssel, gyilkossággal, kínzással, jogellenes fogva tartással és eltüntetésekkel. A vádlottak a per során tagadták bűnösségüket.

A bírósági eljárás a Koszovói Különleges Törvényszék előtt zajlott, amelyet koszovói törvény alapján hoztak létre, de Hágában működik, nemzetközi bírákkal és ügyészekkel. A testület feladata a koszovói háború idején és azt követően elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálása és elbírálása. Az ügy iratai szerint a vádak az 1998 márciusa és 1999 szeptembere közötti időszakra vonatkoztak, és a feltételezett bűncselekményeket Koszovó több térségében, valamint Észak-Albániában követték el.

A vád szerint az áldozatok között civilek, politikai ellenfelek, valamint olyan személyek is voltak, akiket az UÇK-val szembeni magatartással vagy a szerb hatóságokkal való együttműködéssel gyanúsítottak. A Reuters beszámolója szerint a bíróság Thaçit többek között 96 ember meggyilkolásáért is felelősnek találta.

Hashim Thaçi 2020-ban mondott le Koszovó elnöki tisztségéről, miután nyilvánosságra került az ellene emelt vádirat. Ezt követően Hágába szállították, ahol előzetes letartóztatásban várta az eljárás végét. A per 2023 áprilisában kezdődött, a bizonyítási eljárás 2025 decemberében zárult le, a záróbeszédeket pedig 2026 februárjában tartották meg.

A Koszovói Különleges Tanács korábbi közlése szerint az eljárásban 134 tanút hallgattak meg. Az ügyben 156 sértett vett részt a bírósági eljárásban. A tanács az ítélethirdetés időpontját már júliusban kitűzte, és akkor azzal indokolta a hosszabb tanácskozási időt, hogy a bizonyítási anyag terjedelmes, az ügy pedig rendkívül összetett.

Thaçi Koszovóban továbbra is megosztó, sokak számára meghatározó politikai szereplő: egykori UÇK-parancsnokként a függetlenségi harc egyik arcának tartják, később miniszterelnök, külügyminiszter, majd államfő is volt. Az ítéletet megelőzően Pristinában és Hágában is támogatói gyűléseket tartottak.

A hágai ítélet várhatóan újabb politikai és társadalmi vitákat vált ki Koszovóban és a térségben. A koszovói háború emlékezete továbbra is erősen megosztja a közvéleményt: míg Koszovóban az UÇK vezetőit sokan nemzeti hősöknek tekintik, Szerbiában és a szerb áldozatok hozzátartozói körében régóta követeltek felelősségre vonást az UÇK által elkövetett bűncselekmények miatt.