Az erdélyi Udvarhely Néptáncműhely Kiáltó Szó című előadását láthattuk a pancsovai Városi Kultúrközpontban szerda este 7 órától, vajdasági turnéjuk utolsó állomásaként.

A Kós Károly (építész, író, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus) emlékére született alkotást Könczei Csongor forgatókönyve alapján, Könczei Árpád rendezésében, a Kedves Zenekar közreműködésével került színpadra.

Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád 1921-es Kiáltó szó című röpirata a Trianon után kisebbségi helyzetbe került erdélyi magyarságot cselekvésre szólítja. Olyan kérdéseket vetnek fel, mint az oktatásügy, a területi autonómia, a nyelvhasználat, valamint az egyházak kérdése. Szervezkedésük nagy hatással volt mind az erdélyi politikára, mind a művelődési életre.

A történet egy kalotaszegi faluból indul, ifjúsági táncalkalomról, ahonnan a mulatozó férfiakat besorozzák, és kezdetét veszi a háború. A következő jelenetekben a katonaságban összetalálkozott gyimesi, mezőségi, székelyföldi, kalotaszegi legények történetét és az otthon maradt nősorsok képeit párhuzamosan látjuk. A történelmi események megjelenítése mellett, itt Erdély színes zenei- és tánckultúrája - vagy legalább is annak egy-egy szelete - is teret nyer.

A faluba visszatérő fiatalok története erős képsorral zárul, a közösség mindent felülíró, minden külső hatással megbirkózó erejét, az önszerveződés és összefogás fontosságát mutatja be.

"Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk hát a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája" – Kós Károly.