Megkezdődött ma délután a sorrendben hatvankilencedik írótábor. A megemlékezésre a hagyományokhoz híven a helyi Népkertben került sor az írótábor emlékműnél. Ezt követően a Városháza előtti térre mentek a résztvevők, a Dobó-Koncz szoborhoz. Mindkét helyszínen a magyarkanizsai önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár és az írótábor szervezőbizottságának képviselői helyezték el az emlékezés virágait. Az írótábort Verebes Ernő, a szervezőbizottság elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy az eseménynek 69 év után is nagy jelentősége van.

- Az írók éhesek arra, hogy megnyilatkozhassanak és azt a fajta látásmódot, amit ők papírra téve vagy képernyőre téve meg tudnak valósítani, arra milyen rezonok jönnek, abból mi teremtődhet meg a közéletben. Emellett nagyon fontos, hogy olvasók is legyenek, ehhez viszont olyan írókra van szükség, akik jól végzik a dolgukat és arra ösztönzik az embereket, hogy úgy fejtsék ki a véleményüket, hogy az a közösséget táplálja. Számunkra még mindig az a legfontosabb, hogy találkozzunk, hogy egy közösséget képviselünk és ennek a mikro- illetve makroklímája határoz meg minket itt, a Vajdaságban vagy egyáltalán a Kárpát-medencében.- mondta Verebes Ernő.

A rendezvény a szomszédos Dobó Tihamér Képtárban folytatódott, ahol az írók és az érdeklődők a Találkozásaink - muravidéki fotókiállítást tekinthették meg, amelyet Antalovics Péter és Bence Lajos nyitottak meg. Ezt követően a program az Art Caféban folytatódott, ahol Horváth Júlia Borbála íróval és antropológussal, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának elnökével Ternovácz Fanni és Lennert Móger Tímea beszélgetett.

Az est a Fedák Sáriról szóló monodrámával ért véget, amelyet Szűcs Nellinek, a budapesti Nemzeti Színház művészének előadásában láthattak az érdeklődők a Művészetek Házában.