Kultúra
Elkészült a két országra szóló Tisza menti értéktár

A Délvidék Házban zárult az EU által finanszírozott Tisza, föld, ember címmel meghirdetett, határon átnyúló szerb-magyar közös pályázat, amelynek elsődleges célja az volt, hogy megismertesse, vonzóvá tegye a Tisza menti régiót, valamint beemelje a magyar és a külhoni köztudatba az említett vajdasági térséget.

Varsányi Attilától, a megyei levéltár főlevéltárosától megtudtuk, a pályázat 2011-ben indult, és - némi bürokratikus problémák miatt - most zárult. A projekt megvalósításának fő motívuma a határokat átszelő folyó, a Tisza volt, 10 magyarországi (Algyő, Csongrád, Szeged, Hódmezővásárhely, Deszk, Mindszent, Mártély, Röszke, Tiszasziget, Ópusztaszer) és 10 vajdasági (Ada, Mohol, Óbecse, Kispiac, Martonos, Oromhegyes, Zenta, Horgos, Magyarkanizsa, Adorján) város és község kapcsolódott hozzá.

Feltérképezték a térség természeti, turisztikai és történeti értékeit, elkészült egy több mint 220 oldalas katalógus, értékleltár, amely összefoglalta a 20 településre jellemző szellemi javakat, a gazdag népi kultúrát, ugyanakkor komoly hangsúlyt kapott a természeti kincsek, illetve sportolási lehetőségek részletes ismertetése is.

Kulturális sokszínűség

Az összegyűlt anyagból vándorkiállítás készült, amelyet a pályázatban részt vevő minden településen bemutatnak. Megjelent egy kétnyelvű (magyar–szerb) útikönyv, egy Tisza menti útikalauz, ez Csongrádtól Óbecséig haladva mutatja be a turistáknak a folyó partján fekvő települések főbb nevezetességeit. A német és angol verzió később lát napvilágot. Emellett volt Zentán tavaly nyáron egy fiataloknak rendezett nyári tábor, gyakorlatilag ez volt a nyitó rendezvénye az egész IPA pályázatnak.

Készül egy internetes oldal, egy honlap, amely infografikaszerűen mutatja majd be a településekről összegyűjtött anyagot. A pályázatban részt vevő munkatársak arra törekedtek, hogy mindezen javakat egyszerre ajánlják az érdeklődőknek, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbb szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget, közben pedig alaposabban megismerkedhessen az itt élő népek sokszínű és soknyelvű kultúrájával.

A pályázat fő lebonyolítója a megyei levéltár volt, a projektpartnerek között pedig megtaláljuk a Délvidék Házat, illetőleg vajdasági oldalról a Zentai Történelmi Levéltárat. Varsányi úrtól megtudtuk, a zentaiakra azért esett a választás, mert velük hosszú évek óta tartó kapcsolat alakult ki.

A vajdasági részről megvalósított programokról már Fodor István, a zentai levéltár igazgatója számolt be. Elmondta, immár 30 esztendeje ismeri a szegedi kollégákat, így nem volt semmi különleges abban, amikor a magyarországi partner felajánlotta nekik az EU-s pályázatban való részvételt. Bátran nekivágtak, a nehézségek csak később jelentkeztek. Vajdasági részről a projekt értéke 60 ezer euró, ami óriási pénznek számít egy ottani levéltár számára. Ebből a forrásból finanszírozták az eszközbeszerzést, fejlesztették a levéltár számítógépes állományát. Szegeden és Zentán is rendeztek nemzetközi gyerektábort, így a fiataloknak módjukban állt bejárni az útikönyv által is bemutatott vidéket.

Tiszai emberek, magyarok és szerbek

„Egy vaskos könyv is napvilágot látott, A. Sajti Enikő-Juhász József-Molnár Tibor A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén (1945-1955) címmel” –– mutatja büszkén Fodor úr a 380 oldalas hiánypótló kiadványt. A mű a titói rendszer kialakulását és a háború utáni katonai közigazgatás időszakát tárgyalja, kevésbé foglalkozik a vérengzésekkel. A témával kapcsolatban néhány nappal ezelőtt a zentaiak tanácskozást szerveztek, mintegy 70 szakember gyűlt össze Vajdaság egész területéről, történészek, levéltárosok vegyesen.

Fodor úr is beismerte, elsőre talán túl sokat akartak markolni, a projekt a legkülönfélébb témákat ölelte fel. A jövőben biztos óvatosabbak lesznek, és szűkebb területet megjelölve pályáznak. Szerinte bonyolult az elszámolás, s mivel utófinanszírozás van, önerőből, sajnos, nem lehet megvalósítani a dokumentáció tisztába tételét. A záró rendezvényen is megtekinthető kiállításról elmondta, az már körbeutazta a Vajdaságot, s mindenhol nagy érdeklődés kísérte.

A projekt újszegedi záró rendezvényén konferenciát tartottak, amelyen több érdekes, a témához kapcsolódó előadás hangzott el. Várkonyi Balázs közíró a magyarországi szerb közösség néprajzi értékeiről számolt be, Marjanucz László a vallásszabadságról szóló 1790. évi temesvári szerb kongresszusról értekezett, Kiss Vilmos PhD hallgató a II. világháború eltúlzott és szándékosan túlbecsült jugoszláv áldozatairól tartott érdekfeszítő előadást. A régiót érintő turisztikai kérdéseket Farkas András feszegette, a szegedi Tourinform iroda szerepéről és tevékenységéről Ács Szilvia beszélt, a szegedi nagytáj kultúrföldrajzi térképezéséről pedig Firbás Zoltán tartott előadást.

tuti

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A tavaly nagykorú lett Dombos Fest július 11-étől várja az igényes szórakozásra vágyókat, akik idén is elvarázsolódásra számíthatnak a löszfal tövében. Mint tudjuk 18 évvel ezelőtt egy szemétdomb helyén civil összefogással indult a Dombos Festet, amely azóta a térség egyik legjelentősebb és legkedveltebb...
2019. JÚNIUS 25.
[ 9:01 ]
Arany János magyar költő munkásságát bemutató komparatív, kétnyelvű kiállítást nyitják meg június 26-án, szerdán, 19 órakor Topolya Község Múzeumában. Kurátor: Vastag Gazsó Hargita muzeológus. A tárlat részét képezi a Petőfi Irodalmi Múzeum „Jártam a jelenben, éltem a jövőben”...
2019. JÚNIUS 24.
[ 14:38 ]
Holnap kezdődik a nyolcadik Belgrádi Európai Irodalmi Fesztivál a Belgrádi Ifjúsági Otthonban, írja a Tanjug. A június 28-ig tartó rendezvény keretében felolvasások, kritikai beszélgetések, kiállítások és filmvetítések lesznek. A fesztivált a színvonalas irodalom hetének szánják, valamint olyan eseménynek, amely...
2019. JÚNIUS 24.
[ 11:59 ]
Beolvasás folyamatban